A demokráciáért aggódnak, de cenzúrát vezetnének be a nyugati liberálisok
2018.11.11. 15:01
A brüsszeli bürokraták által pénzelt Euronews interjút készített Jonathan Taplin amerikai íróval, aki szerint a Facebook, a Google, a YouTube és a Twitter valódi veszélyt jelent a demokráciára.
Az írónak természetesen nem a féktelen cenzúrával, vagy a jobboldali, konzervatív vélemények elhallgattatásával van baja, hanem elsősorban a közösségi médiában terjedő álhírekkel és a hamis profilokkal.
Emlékezzünk csak vissza a magyarországi választásokra: itthon jó előre, amerikai demokratáktól és ki tudja, hogy milyen külföldi szolgálatoktól ellesett mintára a Political Capital bedobta, hogy az oroszok befolyásolhatják az áprilisi választásokat. Természetesen nem történt ilyen, de ettől még bepróbálkoztak.
Most, a közelgő európai parlamenti választásra is megpróbálják felépíteni a mindent befolyásolni tudó orosz hekkerek imázsát, amelyekre majd jól rá lehet fogni a liberális és baloldali politikai formációk bukását. Hiszen a liberális pártok vezetői és követői egy alternatív, a realitással köszönőviszonyban sem lévő párhuzamos valóságot építettek fel, orosz hekkerekből, Putyin internetes hadseregéből, filantróp milliárdosokból, genderfluid lényekből. Mindezt megfűszerezték a "migráció pozitív hatásairól" szóló elméletekkel és azóta ezzel bombázzák a világ normálisabb részét. Aki ezek ellen szót emel, az vagy orosz hekker, vagy populista hőzöngő. A közösségi médiából pedig kiirtják a vitakultúra és az ellenvélemények ír magjait is.
Az amerikai írónak abban viszont igaza van, hogy a legnagyobb gond az óriáscégek monopolhelyzetével van. Hiszen nem tudunk alternatívák közül választani.
Hiszen rendszerint baloldali és liberális nyugati tartalmak, narratívák, vélemények nyernek teret a közösségi platformokon. Nemrég a német médiára rálátó Andreas Rödder történész, a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány elnökségi tagja kereken kijelentette, hogy Németországban a politikai vélemények többsége Merkel-párti. Franciaországban, Amerikában és úgy általában a világ nyugati féltekén a politikai vélemények 80 százaléka liberális, bevándorláspárti vagy baloldali. Miközben ezen álláspontok egyáltalán nem találkoznak az átlagember napi problémáival, szokásaival, hagyományaival.
A 21. század digitális diktatúrájában ezeket a véleményeket erőszakolják le minden egyes Facebook-felhasználó és a Google-ön kereső ember torkán.