Az MTI-nek nyilatkozva a szakértő utalt annak a bejelentésnek az időzítésére, miszerint Merkel nem indul újra a kancellári pozícióért és a pártelnökségért sem. Ehhez kapcsolódóan szó esett arról is, hogy a nagykoalíciós pártok – a CDU és a CSU, valamint a szociáldemokrata SPD – két egymást követő tartományi választáson, Bajorországban és Hessenben is rendkívül súlyos szavazatveszteségeket szenvedett el.

Az időzítéssel kapcsolatban Kiss J. László ugyanakkor utalt egy olyan törekvésre is, hogy az utódlással kapcsolatos átmeneti időszakot rendezetté, szervezetté, ellenőrizhetővé tegyék. Ennek kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártelnök-kancellár három szakaszban határozta meg politikai jövőjét. Eszerint most decemberben a pártelnökségről mond le, 2021-ben az újabb kancellári jelölésről, ezt követően pedig minden politikai tevékenységtől visszavonul. A Corvinus Egyetem tanára szerint ez egyfajta tudatosságra utal. A párt különböző intézményeiben, egyebek között a CDU/CSU parlamenti frakciójában a személycserék már megindultak. Az átmenetet a fokozatosságra való törekvés jellemzi, és ebben Merkel is részt vesz.

Azt azonban nem lehet megjósolni hogy az események miként írják át ezt a forgatókönyvet. Erre utal a kancellárnak az a kijelentése is, hogy amennyiben előrehozott választásokra kerülne sor, azon nem indulna. 2019-ben amúgy is rendkívül fontos német belpolitikai, illetve nemzetközi események lesznek, kezdve a május végi európai parlamenti választásoktól az őszi tartományi választásokig, amelyeken a CDU ismét súlyos veszteségeket szenvedhet. Mindezek halmozottan újabb nyomást jelenthetnek majd Merkelre, hogy gondolja át a tervezett utódlási menetrendet.

Ezzel kapcsolatban külön említette a szakértő az SPD által bejelentett, a koalíciós szerződésbe is belefoglalt úgynevezett felülvizsgálati konferenciát, amelynek lényege, hogy a parlamenti ciklus felénél megkérdezik a tagságot a nagykoalícióban való bennmaradásról. A szociáldemokrata párton belül erősödik a nyomás, hogy az év első felére hozzák előre ezt a konferenciát és a pillanatnyi erőviszonyok nem a bennmaradás mellett szólnak. Azaz – mint Kiss J. László hangsúlyozta – a jövő év sok olyan eseményt tartalmaz, amelyek felülírhatják a mostani utódlási forgatókönyvet.

A jelenlegi döntés jelezheti Angela Merkel tudatos törekvését, hogy az átmenet folyamatát ellenőrzés alatt tartsa, és egyfajta példát is mutasson. Ugyanakkor politikai szempontból ennek gyenge pontjai is vannak. Többek között az: amennyiben egy politikusról tudni lehet, hogy napjai meg vannak számlálva, a különböző nemzetközi tárgyalásokon alkupozíciója meggyengül, és mindezt kihasználhatják vele szemben. A német ellenzéki reagálások ebből kiindulva utaltak is arra: jó lenne, ha Merkel a kancellári tisztségtől is megválna.

– fogalmazott Kiss J. László.

A szakértő szerint Merkel most hatalmának megosztása mellett döntött, ugyanakkor Angela Merkel mostani bejelentése üzenet a CSU-nak, személy szerint a kisebbik konzervatív párt elnökének, Horst Seehofernek is. Merkel úgy távozik, hogy marad, de a belügyminiszteri tisztséget is betöltő Seehofernek nincs ilyen játéktere. Az elmúlt fél évben a nagykoalíción belül két nagy konfliktus volt, mindkettő Merkel és Seehofer között, és mindkét esetben az utóbbi volt az aktív. Mindez pedig egy "vitatkozó koalíció" képét mutatta, amire a választók Bajorországban és Hessenben is nemet mondtak.