"Totus tuus" - negyven éve választották pápává Szent II. János Pált
2018.10.16. 22:00
Szent II. János Pál pápa minden bizonnyal a valaha élt legismertebb egyházfő. 1978. október 16-tól haláláig (2005. április 2-ig), tehát majdnem 27 évig foglalta el Szent Péter székét. Pontifikátusa a történelemben a harmadik leghosszabb, csak Szent Péter és IX. Piusz volt nála több évig Róma püspöke. Pápai jelmondata "Totus tuus" (Egészen a tiéd).
A Karol Wojtyla néven született későbbi II. János Pál egyike a legnagyobb hatást kifejtő katolikus pápáknak, ő vezette át Krisztus egyházát a 21. századba. Jó érzékkel ismerte fel, hogy a kor sajátosságai bizonyos változásokat tesznek szükségessé az egyház kommunikációjában és arculatában, de ugyanakkor a katolicizmus alapjait adó hitigazságok fontosságát a korszellem hatására sem adta fel – a liberálisok támadásai ellenére következetesen életpárti volt, elítélte az abortuszt és a fogamzásgátlást.
Szent II. János Pál pápa, aki 455 év után az első nem olasz és minden idők első szláv pápája lett, fontosnak tartotta a párbeszédet a többi világvallással – ő volt az első katolikus egyházfő, aki zsinagógába is ellátogatott.
Lengyelként tökéletesen átlátta és átérezte, hogy milyen pusztító hatásai vannak a kommunizmusnak, sokat tett azért, hogy meggyengítse a keleti blokkot vezető Szovjetuniót. Nem véletlen, hogy egyes feltételezések szerint az ellene elkövetett 1981-es merényletkísérlet mögött a szovjet titkosszolgálat állt – azzal vádolták a Vatikánt, hogy anyagilag támogatja a lengyel Szolidaritás mozgalmat.
II. János Pál minél több országba igyekezett eljutni, hogy hirdesse az evangéliumot: 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül.
Pápasága alatt 14 enciklikát adott ki, emellett számos apostoli levelet, apostoli buzdítást és apostoli konstitúciót írt.
II. János Pál nevéhez több száz boldoggá és szentté avatás fűződik, Lisieux-i Szent Terézt az egyház doktorává tette. Õ avatta boldoggá a magyarok közül Apor Vilmost, Batthyány-Strattmann Lászlót és az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt. IV. Béla egyik lányát, Kingát és Nagy Lajos leányát, Hedviget pedig a szentek sorába emelte.
A feszített munkatempó és az ellene elkövetett merényletek jelentősen meggyengítették, élete utolsó éveiben Parkinson-kórban szenvedett. A hajdani Karol Wojtyla végül 2005. április 2-án adta vissza a lelkét a Teremtőnek.