– fogalmazott Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek a Washingtonban tett és csütörtökön zárult négynapos látogatását összegezve.

A kormányszóvivő több kutatóintézetnél, alapítványnál, kongresszusi intézménynél és médiumnál folytatott eszmecseréket. Így például járt a többi között a Hudson Intézetben, megbeszéléseket folytatott a Judicial Watch nevű konzervatív szervezetnél, az amerikai törvényhozóknak háttéranyagokat készítő kongresszusi hivatalban, a Heritage Alapítványnál, a Nemzetközi Republikánus Intézetben vagy a Külkapcsolatok Tanácsában. Emellett látogatását tett a Politico című lap és a Fox News szerkesztőségében is.

A kormányszóvivő elmondta: évekkel ezelőtt megkezdett közös munkáról van szó, és a beszélgetések tónusa az elmúlt években markánsan megváltozott.

– hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Arra a kérdésre, vajon érte-e bírálat a magyar kormány politikáját, például az illegális migráció kezelését illetően, Kovács Zoltán leszögezte: a magyar álláspontot megértették, nem vitatják annak a jogosságát, hogy Magyarország a szuverenitás alapján állva és a kötelességét végrehajtva védi az európai határokat.

A kormányszóvivő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem tudja kivonni magát a külföldi politikai küzdelmekből sem. Ennek kapcsán utalt Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt Magyarországot bíráló kijelentéseire és 22 demokrata párti törvényhozó szintén Magyarországot, a magyar sajtóviszonyokat bíráló levelére, amelyet a baloldali politikusok az amerikai külügyminisztériumnak írtak. Látjuk, hogy továbbra is tart az a politikai kampány, amelyet a nemzetközi baloldal - amely nemcsak európai, hiszen az internacionalizmus túlnyúlik az európai határokon és elér ide, az Egyesült Államokba is - Magyarország ellen folytat - fogalmazott a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán kitért arra, hogy Hillary Clinton volt elnökjelölt a héten Oxfordban tartott előadást, ahol nemcsak Theresa May brit kormányfőt és a Brexitet kritizálta, hanem a tory képviselőket és Magyarországot is. Véleménye szerint ez teljesen egyértelmű jele annak, hogy az amerikai időközi választások kampányának hatásai Európában is megjelennek.

A kormányszóvivő szerint "nincs kétség afelől, hogy a nemzetközi baloldal, a magukat liberálisnak nevezők Magyarországgal egyfajta fekete bárány, vagy valamiféle pofozógép szerepét próbálják meg eljátszatni". A szóvivő leszögezte azt is: nem véletlen, hogy a demokrata párti törvényhozók levele egy nappal azután került nyilvánosságra, hogy Clinton elítélően szólt Magyarországról. "Ugyanazok a szavak, ugyanazok a szóösszetételek, ugyanazok a rágalmak fogalmazódnak meg Magyarország ellen, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy ezzel valamiféle politikai előnyre tegyenek szert itt, Amerikában, vagy éppen Európában" - állapította meg Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő hangsúlyozta:

Kovács Zoltán leszögezte: mostani megbeszélései egyik tapasztalata éppen az, hogy e vádaskodásokat az amerikai politikai életben a helyükön kezelik. Tárgyalópartnerei - mint fogalmazott - "pontosan tudják, miről van szó". Kifejtette: "az amerikai legfelsőbb bíróság új bírájának, Brett Kavanaughnak a megválasztása kapcsán is nyilvánvalóvá vált, hogy a pártpolitikába hogyan avatkoznak be az NGO-k, vagy éppen Soros György, akinek befolyásolási kísérleteit maga Donald Trump elnök nevezte néven".

A kormányszóvivő elmondta: eszmecseréi során csaknem mindenütt hangsúlyosan került szóba Soros szerepe a politikai folyamatok befolyásolásában.

Kifejtette azt is: "a helyzet egyik aszimmetrikus elemével illik tisztában lennünk, éspedig azzal, hogy a demokraták, illetve az őket támogatók sokkal hangosabbak tudnak lenni, hiszen mögöttük ott áll a liberális média, annak a liberális médiatúlsúlynak a támogatása, amely gyakorlatilag globálisan beteríti a politikai közvéleményt azokkal a hírekkel és véleményekkel, amelyeket ők képviselnek".

Kovács Zoltán elmondta: a politikai beszélgetéseknek ma már része az a felismerés, hogy a világban a politikát egyre inkább a globalisták és a szuverenisták szembenállása határozza meg. "Érdekes és megerősítő fejlemény, hogy az Egyesült Államok elnöke is azt mondja, szó sem lehet világkormányzásról, nem kérünk a globalista felfogásból, hanem fenntartjuk és helyeseljük azt, hogy az államok a saját szuverenitásuk alapján hoznak döntéseket, ha például az illegális migrációról, vagy az államok működését érintő kérdésekről van szó."