Horvátország legnagyobb nemzeti ünnepe október 8-a, azaz a függetlenség napja. Bár Horvátország már 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, az ország formálisan csak október 8-án vált ki Jugoszláviából, ezért ezen a napon ünneplik a horvátok függetlenségüket.

A 27 évvel ezelőtti dátum persze nem az első alkalom volt, amikor Horvátország független lett. A horvát államiság gyökere legalább olyan régi, mint a magyaré. 925-ben jött létre a Horvát Királyság, mely 1091-ig létezett, ekkor lépett perszonálunióra a Magyar Királysággal, miután Szent László király elfoglalta a területet. Ezt követően több mint 800 évig közös volt a magyar és a horvát történelem, olyan közös hősökkel, mint Zrínyi Miklós. Nem szabad persze elfelejteni a legcsúnyább sebet a két nép testvériségének testén, ez pedig Jellasics bán, valamint az ő harca a magyar sereg ellen az 1848/49-es szabadságharcban.

1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia és így a történelmi Magyarország is összeomlott. Horvátország azonban csöbörből vödörbe került, és Jugoszlávia (helyesebben 1918 és 1926 között Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) része lett.

1941-ben – közel 900 év után – Horvátország újra független lett, létrejött a Független Horvát Állam nevű bábállam Ante Pavelic vezetésével. Ez tulajdonképpen az usztasa mozgalom által irányított ország volt, amely 1945-ig létezett, erős német befolyással. 1945 után ismét Jugoszlávia része lett Horvátország.

A horvátok újkori függetlenségüket 1991-ben kiáltották ki, ám az ország tényleges függetlenedéséhez egy véres háborún át vezetett az út. A délszláv háború egészen 2001-ig tartott, ám a szerbek és a horvátok 1995-ben békét kötöttek. Horvát szemszögből a háború legvéresebb eseménye Vukovár ostroma volt, a várost a szerbek körülvették és hónapokig ostromolták. Miután bevették a várost, többeket elhurcoltak és tömegsírba lőttek. A harcoknak magyar áldozatai is voltak.

A mai Horvátország első elnöke az a Franjo Tudjman volt, aki Ante Gotovina mellett a délszláv háború legnagyobb horvát háborús hőse volt. Tudjman és Gotovina vezették a Vihar hadműveletet, melynek során kiűzték a szerb csapatokat a horvát területekről. Tudjman az 1999-ben bekövetkezett haláláig elnökként vezette Horvátországot. Gotovina ellen később eljárás indult a szerb falvak felégetése miatt, ám a hágai Nemzetközi Törvényszék nem mondta ki, hogy háborús bűnös lenne, ettől még Szerbiában így tekintenek rá, míg Horvátországban ünnepelt hős.

A 2000-es években gyorsan végbement az ország nyugati integrációja, Horvátország ma a NATO, az ENSZ és az EU tagja. Október 8-a 2001 óta nemzeti ünnep déli szomszédunknál.