A Journal of Family Medicine után a Washington Post közölte az All India Intézet kutatóinak tanulmányát, amely szerint 2011 októbere 2017 novembere között 259 ember halt meg a szelfikészítés veszélyes körülményei miatt. Ez a szám csak a szelfizéssel közvetlenül összefüggésbe hozott haláleseteket tartalmazza, amelynél jóval több, feltehetően több ezer vagy több tízezer lehet a szelfizés miatt bekövetkezett halálos balesetek száma világszerte.  

A szelfikészítéssel összefüggő halálesetek többsége vízbefulladás, áramütés, lezuhanás, közlekedési baleset, tűz, állattámadás és fegyverhasználat miatt következett be. A szelfizés közben bekövetkezett legtöbb halálesettel India "büszkélkedhet", amit Oroszország és az USA követ. A halálos fényképkészítők átlagos életkora 23 év körüli, a többségük, háromnegyedük férfi.

A szelfikészítés közben bekövetkezett halálesetek áldozatainak 85 százaléka 10 és 30 év közötti. A tanulmány szerint azért a férfiak köréből kerül ki a szelfizés áldozatainak többsége, mert a férfiak nagyon veszélyes, kockázatos körülmények között is hajlamosak szelfiket készíteni.

Agam Bansal, a tanulmány vezető szerzője szerint a szelfizős haláleseteket jelentős közegészségügyi problémának kellene tekinteni, továbbá praktikus lenne, ha lépéseket tennének ellene, megakadályozva ezzel az emberek értelmetlen halálának bekövetkeztét. Ilyen lépés lehetne az, hogy a turisztikai látványosságok közismerten veszélyes szelfikésztő helynek számító pontjain figyelmeztető táblákat helyeznének el, illetve a legveszélyesebb helyszíneken pedig meg kellene tiltani a szelfikészítést. 

A Google becslése szerint csak 2015-ben 24 milliárd szelfit töltöttek fel a Google Fotók nevű alkalmazásba, és ma naponta körülbelül 1 millió alkalommal kattintanak a szelfikre a 18-24 éves korosztály tagjai. A közvélemény-kutató cégek becslései szerint a fiatal korosztályhoz tartozók több mint 50 százaléka már posztolt magáról szelfit.