A belügyminiszter először szeptember 18-án jelentette be, hogy a jövő májusi európai parlamenti választások után távozni szeretne a tárca éléről, mert 2020-ban ismét versenybe száll Lyon polgármesteri székéért. A 71 éves baloldali politikus 2001-től 16 éven át, belügyminiszterré történő kinevezéséig irányította az egyik legnagyobb francia várost.

A bejelentés óta az ellenzékből többen is felszólították, hogy azonnal mondjon le hivataláról, miközben Collomb már nyilvánosan is bírálta a kormányt, amely szerinte időnként nem elég alázatos, majd hétfő este benyújtotta lemondását az államfőnek, aki viszont arra kérte, hogy maradjon a posztján.

– mondta a Le Figaro című napilap internetes oldalán kedden megjelent interjúban a politikus. Álláspontja szerint egyértelmű helyzetet kell teremteni a francia állampolgárok és a lyoniak előtt, így fenntartja lemondását.

Gérard Collomb nyomására az elnöki hivatal, majd Edouard Philippe miniszterelnök is bejelentette, hogy hamarosan döntenek a belügyminiszter sorsáról.

Miközben az elnöki hivatal tudatta, hogy Emmanuel Macron "mostantól várja a miniszterelnök javaslatait", Edouard Philippe a nemzetgyűlésben megerősítette a képviselőknek, hogy "javaslatokat tesz a belügyminiszterséget érintő döntésekhez".

A francia alkotmány alapján a minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki és váltja le a miniszterelnök javaslata alapján.

– írta Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) elnöke a Twiterren, miközben jobboldali képviselők egy része "kabarénak", mások pedig "kommunikációs akciónak" minősítették, hogy az államfő nem engedi el a belügyminisztert a kormányból.

Hírmagyarázók szerint a kialakult belpolitikai helyzet példátlan és nehezen megmagyarázható, inkább utal kapkodásra, mintsem a belügyminiszter megrendezett távozására.

Gérard Collomb volt az egyik első országosan ismert politikus, aki 2016-ban, az elnökválasztási kampány kezdetén csatlakozott Emmanuel Macron pártok felett álló táborához. Visszatérési szándéka a helyi politikába régóta nem titok, de távozásának előzetes bejelentése rosszul jött a köztársasági elnöknek alig néhány héttel azután, hogy a kormány legnépszerűbb tagja, Nicolas Hulot televíziós személyiség lemondott a környezetvédelmi tárca irányításáról, miközben Emmanuel Macron államfő népszerűségi mutatói mélypontra süllyedtek.

A két egykori szövetséges között az úgynevezett Benalla-ügy miatt romlott meg a viszony, de Gérard Collomb személyes megítélése is sokat romlott Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének ügye miatt.

Collomb akkor arról beszélt, hogy nem ismerte a biztonsági főnököt, amit ez utóbbi cáfolt, és a felelősséget Emmanuel Macron kabinetfőnökére és a rendőri vezetőkre hárította. A felmérések szerint ezt követően 11 százalékot esett vissza a népszerűségi mutatója, és a vizsgálóbizottság előtti szereplését az elnöki hivatal egyértelmű "árulásként" értékelte, de Emmanuel Macron ennek ellenére nem akarta elengedni a kormányból.

Az Emmanuel Macron iránti lojalitásáról ismert Collomb azonban egyre távolságtartóbb lett az államfővel, nyilvánosan bírálta, és végül ő döntött úgy, hogy hátat fordít politikai tanítványának.