Az új szabályozás kidolgozásakor a kanadai modellt vették alapul.

Az új migrációs törvényekről már hónapok óta folyik a vita. Ha a kérdést illetően egy lépést sikerült előrehaladniuk, azután kettőt tettek hátra. Úgy tűnt, ez sokáig el fog húzódni, kedd délelőtt azonban bejelentették a kormánypártok, hogy megegyeztek.

A most elfogadott törvények nehezebbé teszik a szegény és iskolázatlan migránsoknak, hogy Németországba menjenek – derült ki az újságírók számára nyilvánossá tett tervezetből.

Az új szabályozás igyekszik kettéválasztani a valódi menekülteket és a gazdasági migránsokat. Mint ahogy a kanadai modell teszi, a németek is osztályozni fogják a migránsokat képzettségi szintjük, koruk, nyelvtudásuk, munkaképességük és pénzügyi biztonságuk alapján.

Nem akarunk a harmadik világbeli országokból képzetlen bevándorlókat – szögezik le. Hozzáteszik, hogy a tehetséges külföldi munkások már most fontos szerepet játszanak a német gazdaság versenyképességében és több jól képzett alkalmazottra van szükség.

A kidolgozott koncepció szerint a diplomával vagy szakképesítéssel rendelkező, EU-n kívüli munkavállalók letelepedhetnek Németországban, ha rendelkeznek munkaszerződéssel és a képesítésüknek megfelelő valamennyi szakmában dolgozhatnak.

Eddig csak az úgynevezett hiányszakmákra vonatkozott a szabad bevándorlás, csak azokon a területeken helyezkedhettek el korlátozás nélkül az EU-s állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, ahol súlyos munkaerőhiány van. Jelenleg 61 ilyen szakmát tartanak számon. Az új terv alapján ezt a korlátozást megszüntetik.

Azonban ezt az eljárást nem vezetik ki, csupán felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében bármikor újra be lehet majd vezetni.

A legfőbb új elemek közé tartozik, hogy hat hónapra akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha a munkavállalónak nincs még munkaszerződése, csak állást keres. Ez a lehetőség eddig csak a diplomások előtt állt nyitva.

A munkakeresésre szolgáló tartózkodási engedély kiadásának feltétele, hogy az álláskereső a németországi tartózkodása alatt közpénzből finanszírozott támogatás nélkül ellátja magát. Egy korábbi tervezetben szerepelt, hogy a munkakereső bevándorló az álláskeresés ideje alatt dolgozhat a tanult szakmáján kívül, hogy biztosítsa megélhetését. Ez az elképzelés végül nem került bele a megállapodásba.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unió (CSU) a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyomására elfogadta az úgynevezett sávváltás elvét. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget adnak az elutasított, de dolgozó és a társadalomba jól beilleszkedett menedékkérőknek arra, hogy a menekültügyi rendszerből a képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó rendszerbe átlépve szerezzenek engedélyt a letelepedésre.

Horst Seehofer már hivatalba lépése óta sürgette a bevándorlási törvények reformját. Sőt, a nyáron azt is bejelentette, hogy lemond, ha nem sikerül megegyeznie Merkellel a határellenőrzés témája kapcsán. A vita azon alapult köztük, hogy Seehofer és a CSU szerint mindentől függetlenül és feltétlenül vissza kell fordítani azokat a migránsokat, akiket az Európai Unióban máshol már regisztráltak menedékkérőként. Merkel és pártja viszont úgy tartotta, hogy ezt nem lehet bevezetni egyoldalúan, egyeztetés nélkül, a szigorítás feltétele, hogy legyenek megállapodások az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról. Végül a német kancellár kénytelen volt engedni a nyomásnak. Nem csoda, hiszen Bajorországban és Essenben is tartományi választásokat tartanak, Merkel pedig nyerni szeretne szeretne. A chemnitzi események pedig rámutattak, hogy a németeknek elegük van az illegális bevándorlókból.