Az elmúlt napokban világossá vált: sem az Európai Bizottság (EB), sem pedig az ENSZ nem tett le arról a korábban már elbukott tervéről, miszerint migránsok tízezreivel árasztaná el a fejlett országokat, beleértve hazánkat is – írja az Origo.

Mind az ENSZ-nél, mind pedig az Európai Bizottságnál terítékre került a kötelező kvóta kérdésköre. Megint. E hét elején az EB migrációs és uniós belügyekért felelős biztosa, Dimitrisz Avramopulosz az ENSZ-ben a kötelező kvóták mellett szólalt fel. A politikus hitet tett amellett is, hogy az illegális migrációt legálissá kell tenni, ennek érdekében pedig az Európai Unió részt vesz az ENSZ globális migrációs csomagjának kidolgozásában, végrehajtásában.

Az ENSZ mellett az Európai Unió is azon ügyködik, hogy gördülékenyebb legyen a kontinensre irányuló migráció folyamata. Egy, az Európai Bizottság honlapjára nemrég felhelyezett dokumentum is ezt bizonyítja, ebben ugyanis az áll: hogyan lehet legális útvonalakon bevándorlókat deportálni az unió területére. Hogy Brüsszel végrehajtsa célját, át kívánja dolgozni az ún. Kék Kártya-rendszert. Bár az EB az általuk csak „egyszerűsítésként” definiált változtatást úgy állítja be, hogy könnyebb legyen az EU területén munkát vállalni,

Ezek a jövőbeli változások mit jelentenének hazánkra, Magyarországra nézve? A konkrét számok megállapításához érdemes felidézni a korábbi terveket, ezekből ugyanis nemhogy nem akar engedni az ENSZ vagy az EU, hanem inkább felgyorsítaná a folyamatokat, jóval nagyobb embertömegekkel.

Még az Európai Unió bolgár uniós elnöksége alatt merült fel a dublini rendelet átszabása, akkor az Alapjogokért Központ úgy számolt, hogy ez több mint tízezer migráns befogadását jelentené Magyarországnak. Az elemzők szerint a dublini reformtervek egyik lába abból állt, hogy az unió „túlterhelt” tagállamaiból – Olaszországból, Görögországból elsősorban – kellene áttelepíteni az illegális bevándorlók tömkelegeit. A tervek szerint az új elosztási mechanizmus akkor lépne életbe, ha egy tagállamban több menedékkérelmet nyújtanának be, mint az adott ország előre meghatározott kvótája. A kötelező elosztási mechanizmus másik lába az ún. „uniós áthelyezési keret”, mely abban különbözik az előzőtől, hogy itt nem a tagállamok területéről, hanem az EU határain túlról kerülne sor az ENSZ által meghatározott számú bevándorló betelepítésére, szétosztására.

Az ENSZ és az Európai Unió közti kooperáció azonban nem csak ebben érhető tetten. A fenti uniós mechanizmusok keretét a migrációról, valamint a bevándorlókról szóló globális ENSZ-paktumok adnák. Sőt, a tervek szerint mindezen felül az uniós Kohéziós Alap forrásai egyfajta fegyelmező eszközként szolgálnának, mellyel „jobb belátásra” lehet bírni a kvótaellenes tagállamokat.

A nyár közepén ezek a tervek dugába dőltek, hiszen a miniszterelnökök tanácsa Orbán Viktor vezetésével megakadályozta Brüsszel ténykedését. Az elmúlt napok fejleményei, megszólalásai azonban arra engednek következtetni, hogy a kötelező kvóta újra terítékre került. Az pedig teljesen egyértelmű, miért ennyire sürgős Brüsszelnek a migránskvóta: jövőre EP-választásokat tartanak, amelynek tétje az, hogy a bevándorláspártiak vagy a bevándorlásellenesek kerülnek majd többségbe 2019 tavaszán az Európai Parlamentben.

– fogalmazott Orbán Viktor a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, utalván a jövő évi választásokra.