Kövér László a lengyel parlament alsóházának, a szejmnek az elnökével közösen az M1-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a választás után meg fog változni Brüsszel magatartása, mert más lesz az Európai Bizottság és az EP összetétele. Marek Kuchcinski arról beszélt, hogy a következő évek legfontosabb európai kérdése a migráció lesz.

Az interjúban Kövér László kifejtette, hogy az EP-választások eddigi alacsony részvételi arányai cáfolják, hogy létre lehet hozni egy európai identitást a nemzeti identitások helyett. Szerinte az emberek nem értik és nem érdeklődnek a tőlük távoli dolgok iránt. A politikus a 2019-es voksoláson viszont változásra számít. Szerinte ez lesz az első EP-választás, amely nem a nemzetállami kormányok aktuális megítélését fogja tükrözni, hanem EU jövőjéről szól majd a migráció tükrében.

Kövér László jelentős hangsúlyeltolódást vár a szuverenitáspárti oldal felé, és reméli, hogy visszaszorul „az aberráltnak nevezhető baloldal”.

Úgy látja, hogy ha újra a „normalitás talajára helyezkedik majd” az unió döntéshozóinak többsége, el lehet kezdeni beszélgetni a problémákról: az északi-déli, illetve a nyugati-keleti megosztottságról, valamint a nemzetközi kihívásokról: az önérdekű amerikai politikáról, a feltörekvő Kínáról, vagy Afrikáról, amelynek problémája a legközvetlenebbül érinti Európát.

– mondta.

Az Országgyűlés elnöke a Sargentini-jelentést az EP-kampány részének, nyomásgyakorlásnak tartja, hogy „megpróbáljanak minket a saját belpolitikai életünkben nehéz helyzetbe hozni”. Az ilyen kísérletek az elmúlt időszakban azonban a visszájukra sültek el – tette hozzá.

– jelentette ki Kövér László.

A szejm elnöke úgy látja, az ilyen „politikai kötözködésekkel” akarják a nyugati államok a saját problémáikról elterelni a figyelmet. Emellett ezzel gyengíteni akarják a lengyel és a magyar gazdaságot, amelyek sokkal jobban fejlődnek, mint a nyugat-európai országok. Hamar el fognak jutni olyan szintre, ahol már „kénytelenek lesznek komolyan számolni velünk” – vélekedett.

Marek Kuchcinski szerint a következő évek legfontosabb európai kérdése a migráció lesz, összefüggésben a biztonsággal, a munkaerőpiaccal, a társadalompolitikával. Kiemelte, hogy a menekülteket támogatni kell, de a lakóhelyükön. A betelepítési kvótákról azt mondta, hogy előkészítetlenek voltak és komoly belső feszültséget szültek.

A lengyel politikus szerint a migráció ügye bizonyítja, hogy a visegrádi országok akkor érnek el eredményeket, ha együttműködnek. A szejm elnöke szerinte az Európában tapasztalható növekvő elégedetlenség komoly jel és figyelmeztetés az unió minden kormányának. A jövő májusi EP-választások eredményei sok államban meglepetéssel zárulnak majd – vélekedett.

Marek Kuchcinski kérdésre válaszolva azt mondta: a lengyelek többsége szerint jó döntés volt csatlakozni az EU-hoz.

– emelte ki.

Úgy vélekedett, ma úgy kell erősíteni az uniót, hogy az egy valóban igazságos, szuverén, biztonságos szervezet legyen, olyan országok csoportja, amely megadja a biztonságot minden tagállam állampolgára számára. Szerinte változtatni kell az eddigi irányon, mert az EU kezdi elveszíteni azt a vonzerejét, amelyre támaszkodva épült.

Kövér László szerint a magyar közvélemény is alapvetően sikertörténetnek tartja a csatlakozást. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem ugyanahhoz az EU-hoz csatlakoztak, mint amilyennek most látszik.

Azzal kapcsolatban, hogy a két parlamenti elnök együtt avatta fel szerdán Budapesten Józef Pilsudski lengyel hadvezér és államférfi mellszobrát, a szejm elnöke kifejtette, hogy Lengyelország és Magyarország évszázadok óta együttműködik, támogatja egymást. Hangsúlyozta, hogy ha 1920-ban a magyarok nem segítik munícióval a lengyeleket a bolsevik csapatok ellen, nem tudtak volna védekezni.

– jelentette ki.

Arra is emlékeztetett, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc idején 1500 lengyel harcolt a magyarok oldalán. Megemlítette, hogy a második világháború idején idősebb Antall József és Henryk Slawik több ezer embert mentett meg.

Kövér László hangsúlyozta, hogy a közép-európai együttélés egymásrautaltságot is jelent, ez a két nép között barátsággá fejlődött, nemcsak a politikában, hanem a néplélekben is. A két nép között nem volt ellentét az elmúlt ezer évben – emelte ki az MTI beszámolója alapján.

Az Országgyűlés elnöke hozzátette, hogy a második világháború után megint egy oldalra került a két ország, a „történelem rosszabbik oldalára”. Most reméljünk, hogy a jó oldalon vagyunk együtt – jelentette ki. Kövér László reményét fejezte ki, hogy a közép-európai országok nemcsak a bajban segítik egymást, hanem megtalálják az együttműködés pozitív tartalmát, amikor együtt kell építeni a jövőt.