Vincze Viktor Attila: A már épülő Magyar Zene Háza Múzeumába tervezett magyar rocklegendák gyűjteményben – ebben az új zenei közösségi térben – Ön kikről tartaná fontosnak a méltó megemlékezést?

Leslie Mandoki: A magyar rockzenének több fénykora is volt, és én kissrácként átélhettem az egyik ilyen korszakát a magyar rocktörténetnek. Ez egyrészt Szörényi Levente és Bródy János munkásságához kötődik, akik világszinten nagyon nagy nótaírók. Másrészt teljesen egyértelmű, hogy Zorán és Sztevanovity Dusán pályafutásának az elején is lehetett látni, hogy az ő esetükben is két olyan zseniről volt szó akkoriban, akik világszínvonalú dalokat írtak. De lehetett látni Demjén Ferenc kimagasló tehetségét is, ahogy a kis klubokban szintén egyértelműen kitűnt az Olympia együttessel Charlie zsenialitása. De az én személyes szempontjaim alapján a nagyszerűségben mellettük van a helye a minden idők legnagyobb magyar zenekarának számító Syriusnak is. A Syrius 1972-es, Álarcosbál volt című albuma – Orszáczky Jackie-vel, Ráduly Misivel, Pataki Lacival, a csodálatos Veszelinov Andrissal – akkor a világ egyik legjobb lemeze volt. Hogyha összehasonlítjuk ezt a zenét az akkori amerikai vagy angol progresszív rock- vagy dzsesszzenei kortársakkal, amelyek etalonnak számítanak, akkor minden kétség nélkül azt láthatjuk, hogy korszakalkotó műalkotás volt az az album. Nem szabad elfelejteni, hogy az akkori magyar progresszív rockzene, a Syrius, a Mini, tehát Török Ádám és Papp Gyula, meg Szakcsiék a Rákfogóval is mind világszínvonalú zenék voltak. De ne felejtsük el Radics Bélát se.

Ezek a zenei munkák egyértelműen megérdemlik, hogy legyen egy olyan hely, ahol lehet a teljesítményükre emlékezni. Sajnos akkoriban a kommunista magyar állam kulturális vezetése Erdős Péterék irányításával rengeteg tehetséges magyar zenésznek elvágta a világsztárrá váláshoz vezető útját. Ez a sors jutott Demjén Ferencnek és a Syrius zenekarnak is. A Syriusnak a Hungaroton, azaz Erdős Péter általi szándékos és büszkén vallott szétverése szerintem a magyar zenetörténet egyik legnagyobb szégyene. De az Illés zenekarnak a BBC-interjú utáni betiltása is ugyanez a kategória.

Vincze Viktor Attila: Akkor ezek szerint valamiféle történelmi igazságtétel, vagy helyreigazítás is várat még magára a magyar rockzene államszocializmusbeli múltját tekintve?

Leslie Mandoki: Fogadjuk el ezt a gondolatot, mert szerintem a kommunizmus megdöntésében – és ebben igazat adok Mihail Gorbacsov barátomnak, akivel sok éjszakát átbeszélgettem erről – nagy szerepe volt a rock- és a progresszív rockzenének. Minden diktatúra imádta a slágeres könnyűzenét, mert az elterelte a figyelmet a diktatúra szörnyűségeiről. Nem véletlen, hogy Sztálin és Hitler ugyanúgy gyűlölték és üldözték a dzsesszzenét. A dzsessz – mint a popzene anyateje – egy olyan műfaj, amelyet az összes diktatúra keményen elutasított. Mihail Gorbacsov azt mondta nekem, hogy a kommunista párt egyik legnagyobb ellensége a progresszív rockzene volt, mert az volt annak idején a szabadság iránti vágytól felfűtött ellenzéki diákság zenéje. Természetesen az, hogy akkoriban a Hungaroton meg a szovjet-orosz Melódia is a slágerzenéket támogatta, nem azt jelentette, hogy akik olyan zenét játszottak, azok rossz zenészek lettek volna. Csak a diktatúrában éppen volt politikai szerepe annak, amit csináltak.

Vincze Viktor Attila: A magyar kortárs könnyűzene miért nem tud sikeres lenni külföldön? Ha nem jön be a nemzetközi siker, akkor az a rossz menedzsment miatt van? Mi a siker titka?

Leslie Mandoki: Számos kulcsélményem van ezzel kapcsolatban. Hálás vagyok a sorsnak és a magyar zenetanáraimnak, a tanáraimnak és a szüleimnek, hogy felkészítettek az életpályámon rám váró kihívásokra. Lassan több mint négy és fél évtizede már, hogy Amerikában, Angliában, Németországban, Dél-Amerikában, Ázsiában zenélhetek olyan legendás, ikonikus zenészekkel, mint Phil Collins, Lionel Richie, Chaka Khan és sok más kimagasló művészi egyéniség. Sokan rám bízták bizonyos időszakát a művészeti életüknek. De én soha nem találkoztam olyan nagy angolszász vagy német zenésszel, művésszel, akinek a sikeressége a menedzsmentjén múlott volna. Pedig sokszor volt olyan, hogy Phil Collins, Lionel Richie, Jack Bruce és Ian Anderson is az én konyhámban ült a stúdióimhoz közel és sokat beszélgettünk. Én nem hiszek a menedzselési dologban. A világon minden rockzenész a saját struktúráját irányítja. Hogyha mi odaadunk valakinek egy névjegykártyát azzal, hogy te vagy a menedzserem, az azt jelenti, hogy ő a mi alkalmazottunk, aki helyettünk mond igent vagy nemet. De az agytröszt, az irányító, az mindig a művész. Amikor Michael Jacksonnál voltam a neverlandi birtokán, akkor ott is ezt tapasztaltam. Õ irányította az egész Michael Jackson-impériumot, neki senki sem mondta meg soha, hogy mit csináljon. Ha viszont valami talán sokáig hiányzott a magyar könnyűzenei szakmában, akkor az a zenei rendező, illetve művészeti producer világszintű és gondos, a művészeket és a zenét alázatosan szolgáló szerepe. Ez egy fontos nemzetközi sikertényező a hangzás esztétikája szempontjából.

Vincze Viktor Attila: Mi a magyar zene, zenészek nemzetközi sikertelenségének az oka?

Leslie Mandoki: Én nem érzem elhivatottnak magamat arra, hogy a mai populáris zenéről érdemlegesen véleményt mondhassak. Nagyon kevés időt töltök csak Magyarországon. Ezért nem érzem úgy, hogy erkölcsös lenne állást foglalnom a magyar pop- és rockzene helyzetével összefüggésben, hiszen én nem ismerem azt. Az biztos, hogy a magyar az egyik legtehetségesebb nép, és ennek megfelelően már eddig is sok magyar zenész a világsiker kapujában állt. Magyarországon most is nagyon sok tehetséges zenész előtt biztos, hogy ott áll a lehetőség. Hogy akkor miért nem nem nőnek itt úgy a világsztárok, mint a gomba? Ez részben biztos, hogy a felkészülésen is múlik. Az angolszász rockzene ipara, aminek én az egyik kiemelt részében ott lehetek néhány évtizede, az egy dologban különbözik a Magyarországon megszokott és már-már természetesnek tűnő munkamenettől. Ez pedig a precíz és kemény munkavégzés. A sikerhez 120 órás munkahét, következetes és kemény munka kell. A próbákon pontosnak és nagyon felkészültnek kell lennie mindenkinek. Én szerencsés vagyok és köszönettel tartozom a hajdani zenetanáraimnak – köztük is elsősorban Kovács Gyula nagymesteremnek –, hogy felkészítettek a sikerességhez szükséges következetes és kemény munkára. A fegyelem, a szorgalom a tehetség felett a legfontosabb erény a rockszakmában is. Ha éppen Magyarországon járok, akkor nagyon sok új, friss, tehetséges művész nagyon ígéretes, jó zenéjét szoktam hallani. 

Vincze Viktor Attila: Kik azok a magyar zenészek, akikről az imént azt mondta, hogy a nemzetközi hírnév kapujában álltak a közelmúltban?

Leslie Mandoki: Ha a Szörényi-Bródy kettősnek, Demjén Ferencnek és legfőképpen a Syriusnak nem vágták volna el a nemzetközi útját államilag, akkor szerintem belőlük biztos, hogy világsztárok lettek volna. A Syriusnak az Ördög álarcosbálja című albuma – az egyetlen nyugati országban, ahol megjelenhetett – Ausztráliában number one, tehát listavezető volt, mert az egy világszínvonalú lemez volt. De ugyanígy kiváló minőséget képvisel például Szakcsi Lakatos Béla is, akit én segítettem két albuma felvételében. Ha Szakcsi leül a zongorához, akkor egész egyszerűen egy világklasszis. Chick Corea, Herbie Hancock és Szakcsi Lakatos Béla zenei nívója között nincs különbség. Õk mind egy kategória. De egy olyan fiatalabb generációban, mint például az Ákosé, abban is meg volt a lehetőség – nem is olyan régen – a világsikerre. Amikor én megismertem Ákost úgy 15 évvel ezelőtt, akkor úgy éreztem, hogy benne megvan mindaz, ami alapján ő a saját generációjának magyar világsztárja is lehetett volna. De aztán nem alakult úgy a dolog, mert amikor ő nekiindult volna a nyugati világnak, éppen akkor dőlt össze az addigi zenei világ és egy teljes paradigmaváltás történt a zeneiparban. Pedig Ákosban szerintem megvolt minden, ami lehetővé tette volna a sikerességet. De csodálatos zenész volt Somló Tamás barátom, Frenreisz Karesz pedig sztárzenész lehetett volna Németországban a különleges adottságai révén.

Vincze Viktor Attila: Min dolgozik most? A Mandoki Soulmates mikor és hol lesz hallható?

Leslie Mandoki: Egyszerre rengeteg mindenen dolgozunk. Több filmnek a zenéjén és több fiatal művésznek a lemezét is készítjük. De a munkámmal egészen más helyeken is találkozni lehet, mert például amikor ma beszáll valaki egy Audi A8-asba, akkor ott az én zeném fogadja az egész világon. Az Audi következő, Győrben készülő elektromos autója pedig az én hangrendszeremet fogja majd használni. Közben persze készül egy új Soulmates-album is természetesen, de idén nem játszunk sehol sem koncerten, most a stúdiómunkáé az elsőbbség. Jövőre viszont Ázsiában, Amerikában és Európában is tervezzük, hogy játszunk majd. De a közönségünk találkozhat a zenénkkel az FC Bayern stadionjában éppúgy, mint a német tévé legsikeresebb napi műsorának a nyitódalaként is. Mindennap kell írni egy jó dalt. Ez a dolga a zenésznek. Ezt csináljuk.

Vincze Viktor Attila: Ön nemcsak zenészként és producerként ismert Magyarországon és Németországban, hanem politikai kérdésekkel foglalkozó konzervatív meggyőződésű közéleti szereplőként is. Mi a véleménye a napokban az Európai Parlamentben elfogadott Magyarország-ellenes Sargentini-jelentésről?

Leslie Mandoki: Én vettem a fáradságot – mivel a szülőhazámról, Magyarországról van benne szó – és elolvastam ezt a jelentést. Szerintem ha valaki a mai sikeres Magyarországot akarja kritizálni, akkor ennek a jelentésnek a szövegénél komolyabban kéne vennie saját magát. Ez a Sargentini-jelentés egész egyszerűen intellektuálisan, politikailag, történelmileg, tartalmilag teljes egészében annyira nívótlan, hogy az már-már nevetséges. Ezt nem lehet komolyan venni. Ha valaki elolvassa ezt a politikai jelentést, akkor sajnos azt láthatja, hogy ez csak egy teljesen megalapozatlan, együgyű vagdalkozás, ami egész egyszerűen rosszul van megírva. Ebben a jelentésben nem néztek utána semminek és nem vizsgáltak ki semmit, de szerepelnek benne háromszoros feltételes módban megírt, illetve téves állítások. Leírják, hogy a magyar választások teljesen rendben zajlottak. Majd kritikaként megjegyzik, hogy viszont rossz volt a hangulat. Ez a vád. Ez annyira komolytalan, hogy én tulajdonképpen valójában végtelenül tisztességtelennek tartom, hogy egyáltalán az Európai Parlament ilyen hülyeségekkel foglalkozik. Szerintem lenne ott ennél fontosabb feladat is, mint például a kaszinókapitalizmus kapzsi harácsolásának a megfékezése. Most tíz éve volt a pénzügyi világválság, amit ez a kaszinókapitalizmus okozott. Az Európai Parlamentnek inkább a következő ilyen válság elkerülésével kellene foglalkoznia.

Vincze Viktor Attila: Mire gondol, amikor azt mondja, hogy káros és veszélyes a kaszinókapitalizmus kapzsi és harácsoló működése?

Leslie Mandoki: A kaszinókapitalizmus rengeteg kárt okozott az európai emberek életében. A kapzsi kaszinómentalitás, a pénzipar és a pénzgazdaság liberalizálása azt hozta magával, hogy az ingatlanárak az egekbe nőttek, hogy a tőzsdei árfolyamoknak már semmi köze a jegyzett cégek fundamentális értékéhez. Mindez a nulla kamat-politika eredménye, amire csak azért van szükség, hogy a kaszinóban csökkenő árfolyamokra továbbra is lehessen fogadni az okozott károk látszatorvoslása közben. Azért, hogy a kaszinókapitalizmusban a társadalmi többletérték kárára is lehessen nyerészkedni. Ezen szörnyű állapotnak a megszüntetésével kellene az Európai Parlamentnek foglalkoznia a teljesen együgyű Sargentini-jelentés helyett. Az EU-bürokraták azért támadják Magyarországot, mert a magyar nép a szociális piacgazdaságot preferálja a kaszinókapitalizmussal szemben, és Magyarország nem akar korlátlanul és kontrollálatlanul olyan más kultúrákból érkező illegális bevándorlókat befogadni, akik elutasítják az európai értékrendszert. Pedig az EU parlamentjének sok fontos feladata is lenne, mint például a környezetvédelemnek a mostaninál sokkal hatékonyabb megszervezése az egész kontinensre.

Vincze Viktor Attila: Lehet, hogy a Sargentini-jelentésnek a megalapozatlansága és leplezetlenül gátlástalan politikai elfogultsága arra vezethető vissza, hogy ezt az egész politikai cirkuszt valójában az a Soros György nevű spekuláns szervezte, aki nem csupán a globális migráció fő szervezője, de a kaszinókapitalizmus egyik legfőbb képviselője is, akinek nem tetszik, hogy Magyarország az útjába állt?

Leslie Mandoki: Egy jól nyomon követhető út vezetett ahhoz, hogy a kaszinókapitalizmus sok tízbillió dollár kárt okozva megrendíthesse 10 évvel ezelőtt a világ gazdasági rendjét. Az EZB becslése szerint 7 billió euró volt az a kár 10 évvel ezelőtt, amit a kaszinókapitalizmus első összeomlása okozott. Az összefüggések nyilvánvalóak és érthetővé teszik, hogy ma az EU parlamentje miért is vádaskodik alaptalanul Magyarországgal szemben ahelyett, hogy az EU polgárainak valóságos problémáival foglalkozna. A kaszinókapitalizmus kiemelkedő szellemi atyjai ugyanis a nagyon sikeres spekulánsok. Amerikában Bill Clinton támogatásával lettek a törvények úgy megváltoztatva, hogy a spekulánsok fogadhassanak a csökkenő tőzsdei árfolyamokra, a cégek tönkremenésére és a dolgozók elbocsátására. Olyan áttekinthetetlen pénzügyi termékeket kreáltak, amelyek végül a Lehman Brothers csődjéhez és sok millió szorgalmas és takarékos dolgozó ember teljes vagyonvesztéséhez vezettek. Németországban pedig ezt az elvet és az ehhez tartozó törvényi változtatásokat a szociáldemokrata-zöld kormány honosította meg. Ha figyelembe vesszük, hogy Jean-Claude Junckert csak Anglia és Magyarország nem választotta meg, valamint ha felidézzük azt is, hogy milyen, az államfőknek kijáró ünnepélyes protokollal fogadta Junker bizottsági elnök a pénzgazdaság nagyon sikeres spekulánsait, akkor a Sargentini-féle támadás nagyon egyszerűen a helyére tehető. Már csak azt kell átgondolnunk, hogy a bajor CSU európai parlamenti képviselői vajon miért szavaztak Sargentini-jelentés elfogadása ellen, és Manfred Weber viszont miért támogatta Sargentinit, amikor pedig ő is CSU egyik tagja, csak épp vezető pozícióban van. A válasz egyszerű. Manfred Weber az Európai Bizottság elnökévé, Juncker utódjává szeretne válni, amire jó esélye van. De – a saját szempontja szerint – csak akkor, ha nyilvánosan támadja Magyarországot.

Vincze Viktor Attila: A Sargentini-jelentést készítő uniós balliberális politikusok egy olyan hamis képet festettek az EP-ben, mintha Magyarországon olyan diktatórikus állapotok lennének, ahol állítólag nincs sajtószabadság, az utcákon paramilitáris csapatok masíroznak és üldözik a zsidó közösség tagjait. Ön szerint milyen hely Magyarország?

Leslie Mandoki: Szerintem Magyarország egy büszke európai ország, Budapest pedig egy csodálatos kozmopolita világváros. Hála a magyar tartásnak, a zsidóság Budapesten biztonságban van, amit viszont sajnos nem lehet Párizs, Brüsszel vagy Berlin sok kerületéről elmondani. Az amerikai zsidó barátaim, művésztársaim sokszor kiemelik, hogy nagyon tisztelik a magyarországi zsidóság társadalmi elismertségét. Én úgy látom, hogy Magyarország most harmóniában, fiatalos lendületben él, tele pozitív energiákkal és csodálatos tehetségekkel. Stabil, prosperál és növekszik ez az ország és minden joga megvan ahhoz, hogy egészséges önbizalma legyen. Éppen ezért tisztelem, hogy Magyarország talán az egyedüli európai ország, amely jelenleg szembe mer szállni a kaszinókapitalizmussal, a Monsanto vállalat nemzedékekre káros géntechnológiájával és a kaszinókapitalista bankoknak az embertelen kapzsiságaival is. Tisztelem ugyanakkor azt is, hogy a magyarok miniszterelnöke mennyire határozottan képviseli a magyar lélekhez tartozó értékrendszert is. Szerintem az becsülendő, hogy most az emberekért, az emberek lelkeiért és a magyarságért történik sok minden Magyarországon.

Vincze Viktor Attila: Ön közismerten egy közvetítő szerepet is betölt Magyarország és Németország között. Távol áll egymástól a magyar és a német álláspont az EU határainak az őrizetével és a tömeges migráció megállításával összefüggő kérdésekben?

Leslie Mandoki: Szerintem itt arról van szó, hogy tiszteljük-e a jogállamiságot Európán belül vagy sem. A magyar köztársaság és kormány tiszteletben tartotta az Európai Uniónak a szabályait, ami miatt nem volt a kontrollálatlan bevándorlásnak helye. A kérdés pedig mára már megoldódott, hiszen a magyar álláspont az volt három évvel ezelőtt, hogy be kell tartani az Európai Unió mindenki által aláírt és ratifikált szerződését a külső határok védelmével kapcsolatosan. A német pozíció akkor ennek az ellenkezője volt. Ma viszont a német pozíció megegyezik a magyar állásponttal. A magyar álláspont az volt, hogy be kell tartani a szerződéseket, és időközben a német pozíció is ez lett. Ez le van írva az uniós szerződésekben, amit 28 parlament ratifikált, tehát ezek nem holmi papírocskák. Az van bennük, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. Ez pedig teljesen természetes, hiszen például ugyanezt teszi az Egyesült Államok is. Aki már volt valaha az Egyesült Államokban, az tudja, hogy az amerikai határra érkezve mindenkinek le kell tennie a tíz kicsi ujjacskáját és el kell mondania, hogy miért és hova utazik. Ha pedig valaki nem megfelelő, őszinte és valós választ ad, akkor nem engedik beutazni az országba és senki sem mondja ennek ellenére azt, hogy az USA a külföldiekkel nem barátságos ország.

Vincze Viktor Attila: A 2019-es európai parlamenti választás legnagyobb tétje a tömeges migráció megengedése vagy tiltása lesz. Nyugat-európai szemmel nézve a migrációs folyamatokat az EU miért nem képes megnyugtató választ adni a tömeges illegális migrációra?

Leslie Mandoki: Folyamatosan van egy hatalmas, az EU felé ható erő, egy pull faktor, amivel mi magunk hívjuk és ösztönözzük a migránsokat arra, hogy induljanak el felénk. Egyrészt például azzal, hogy a fejlett nyugati világ kizsákmányolja és kifosztja az olyan kibocsátó területek természeti kincseit és erőforrásait, mint Afrika. Másrészt pedig azzal, hogy az embercsempészek működését nem akadályozzuk meg. Az embercsempészet ma már nyereségesebb, mint a kábítószer-kereskedelem. Érdekes módon ha most valaki feltesz egy meztelen képet a Facebook-profiljára, akkor az fél óra múlva eltűnik onnan, mert leszedi azt a közösségi portált működtető cég. Viszont ha egy embercsempész meghirdet valamit a közösségi oldalakon, akkor azt senki nem veszi le. A fedetlen kebleket ábrázoló képeket még a zárt csoportokból is leveszik, de az embercsempészetet támogató információkat sehonnan. Alapvetően tehát nagyon komoly gondokkal küszködünk a nyugati világban az egész migrációs folyamattal összefüggésben. Hiszen nemcsak elvesszük a harmadik világban élő emberek alapvető életfeltételeit, de közben még további pull faktorokat is létrehozunk, melyek együttesen folyamatos lendületet adnak a tömeges illegális migrációnak. Szerintem ezért az lenne az egyik legfontosabb feladat, hogy az EU mindenképpen csökkentse ezeket a migrációt ösztönző tényezőket és hatásokat.

Vincze Viktor Attila: Németországba rövid időn belül közel kétmillió, nagyrészt muzulmán férfi migráns érkezett menekültkérelmet benyújtva. Ennek a nagy és egységes csoportnak az európaitól teljesen eltérő kulturális, vallási és nyelvi jellegzetességeiből fakadó problémák meddig tolerálhatók a befogadó európaiak szempontjából nézve?

Leslie Mandoki: Bár ez egy nagyon népszerűtlen gondolat Németországban, én ennek ellenére több interjúban is elmondtam már, hogy nem tartom intellektuálisan, etikailag és morálisan sem bölcs gondolatnak, hogy Németországban egyes vezető politikusok azt mondják, hogy az iszlám Németországhoz tartozik. Nem tartom ezt egy okos gondolatnak, mert az EU-ban csak teljesen szekuláris államformák léteznek, miközben mindenhol teljes a vallásszabadság, ami azt jelenti, hogy a vallás az életünk személyes, privát szférájának a része. Ugyanakkor pedig az európai kultúra egyértelműen a zsidó-keresztény kultúra alapjaira épült fel. Teljesen egyértelműen ki kellene tehát mondania ezért a nyugat-európai közvéleménynek, hogy a mi felvilágosult, nyugati és európai társadalmunkhoz nem fogadható be és nem tartozhat az, aki nem ismeri el a női egyenjogúságot, aki homofób, aki antiszemita, aki házasságkötésre akar kényszeríteni kiskorú gyermekeket. Én ezt művészként úgy fogalmazom meg, hogy nem szabad tolerálnunk az intoleranciát. Nem fogadható el a számomra semmi olyasmi sem, ami egyfajta új antiszemitizmust jelent. A holokauszt az európai kultúra legnagyobb szégyenletes tragédiája volt. Nekünk történelmi felelősségünk van aziránt, hogy soha egy négyzetmilliméternyi területet se adjunk ahhoz, hogy kialakulhasson egy új, akár muszlim befolyásoltságú antiszemitizmus. Én nem akarom azt, hogy a gyermekeim egy olyan világban nőjenek fel, ahol visszafordul az idő kereke. Nem vagyok hajlandó elfogadni egy ilyen társadalmi változást semmilyen vallási vagy más meggyőződés miatt sem.

Vincze Viktor Attila: Pedig a migrációt támogató erők akarata szerint mintha nem is a bevándorlóknak, hanem nekünk, európaiaknak kellene integrálódnunk a migránsok kultúrájába.

Leslie Mandoki: Teljesen egyértelmű, hogyha masszív és tömeges a bevándorlás Európába olyan kultúrákból, ahol más értékrendszerek vannak, akkor ezt a helyzetet csak két módon lehet megoldani. Az egyik lehetőség, hogy ezt a bevándorlást teljesen leállítjuk. A másik lehetőség pedig az, hogy a bevándorlókat az első naptól fogva teljesen világosan és egyértelműen kötelezzük a mi értékrendszerünknek az elfogadására. Mit értek ezalatt? Például azt, hogy azt mindenki tudja, hogy ha elmegy valaki Kaliforniába, akkor ott nem veheti le a bikinijének a felsőrészét, ha bemegy a tengerbe, mert ha megteszi, akkor elviszi a rendőr. Ugyanez lenne Törökországban is. Viszont ha Észak-Németországban vagy Dél-Franciaországban teszi ezt, az teljesen természetes. A bevándorlás kapcsán én mint német művész viszont nagyon hiányolom az egyetemes európai értékrendszerünknek az öntudatos és határozott képviseletét. Nagyon fontos lenne végre annak a kimondása, hogy mi nem adunk lehetőséget arra, hogy a migráció miatt az európai értékeink csorbát szenvedjenek abban a vonatkozásban, hogy hogyan bánunk egymással, hogy hogyan bánnak a férfiak a nőkkel. Ki kellene állnunk amellett, hogy nálunk a nők egyenjogúak a férfiakkal, és nálunk nincs homofóbia, ahogy nálunk semmiképpen nem lehet szó antiszemitizmusról sem, illetve ahogy nálunk gyermekeket sem lehet összeházasítani. Nekünk van egy közös európai értékrendszerünk. Ebbe nem fér bele az olyan párhuzamos kultúra és joggyakorlat meg a klánbűnözés, ami az alkotmányos rend felé helyezi magát. Az Európai Uniónak pedig ezért csak olyan bevándorlásnak lenne szabad utat engednie, ami nem sérti a mi európai értékeinket. Ne toleráljuk az intoleranciát! Ugyanakkor természetesen az európai értékrendszerünk szerves része, hogy megakadályozzuk a migránsok hajóival nap mint nap történő tragédiákat a Földközi-tengeren. Afrikával meg kell találnunk a megoldást arra, hogy a fiatalok ott ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk a hazájukat, családjukat és barátaikat. Le kell állítanunk Afrika jelenlegi, brutális kizsákmányolását. Erre talán hatékony megoldás lehetne az, ha Afrika vámmentesen szállíthatna árukat az EU-ba, miközben pedig korlátlanul kivethetne vámokat az EU-ból érkező és az oda szállított árukra. Így várhatóan gyorsan kialakulhatna egy olyan helyzet, hogy az embercsempészeknek már nem lenne többé lehetőségük arra, hogy mindenféle morális gát nélkül az emberi tragédiákon nyerészkedjenek.