A Vatikán és Kína történelmi jelentőségű "ideiglenes megállapodást" kötött a kínai katolikus püspökök kinevezéséről – közölte a Szentszék szombaton, miután Ferenc pápa megkezdte négynapos baltikumi körútját.

A megállapodást Pekingben írta alá Vang Csao kínai és Antoine Camilleri vatikáni külügyminiszter-helyettes. A kontraktus keretében a katolikus egyházfő elismerte a jóváhagyása nélkül, csak Peking által kinevezett hét katolikus püspököt, valamint post mortem egy nyolcadik püspököt is. A Szentszék ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "nem politikai, hanem pasztorális" jellegű megállapodásról van szó. Greg Burke vatikáni szóvivő részleteket mellőzve csak annyit közölt, a megállapodás révén lehetővé válik, hogy a hívőknek olyan püspökeik legyenek, akik Róma alá tartoznak, ugyanakkor a kínai hatóságok által is elismertek.

A vatikáni közlemény szerint a pápa azt reméli, hogy a hosszan tartó, gondos tárgyalások eredményeképpen megszületett megállapodás révén begyógyulnak a múlt sebei, és egységes lesz a katolikus egyház Kínában.

A kínai püspökök kinevezése áttörést jelent egy olyan vitában, amely több évtizede terheli a pápai állam és a kommunista Kína kapcsolatát, akadályozza a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét köztük. A vita 1951-ig nyúlik vissza, amikor a kommunista Kína megszakította a diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, és létrehozta az állami felügyelet alatt működő katolikus egyházát. Peking ragaszkodott a püspökök kinevezéséhez, holott ez a pápa hatáskörébe tartozik. Azok a kínai katolikusok, akik hűek maradtak a Vatikánhoz – beleértve a pápa által támogatott püspököket is –, kénytelek voltak titokban gyakorolni a vallásukat, üldöztetésben volt részünk, és volt, aki börtönbe került emiatt.

Kínában a tizenharmadik század óta vannak katolikusok. Becslések szerint jelenleg 10-12 millió kínai katolikus hívő van az országban. Sokan közülük az elmúlt hatvan év üldöztetései ellenére is hűek maradtak a Vatikánhoz, mások pedig az államilag támogatott egyházhoz csatlakoztak.