Az Európai Parlamentben most elfogadtak egy olyan határozatot, amely elviekben megtiltaná a korábbi gyakorlatot.

A cseh Olga Sehnalová jelentése értelmében nem lehet különbség a kelet-európai és nyugat-európai termékek minőségében. A jelentést párttól függetlenül szinte minden képviselő támogatta: a szöveg 464 igen mellett 69 ellenszavazatot kapott, 17 képviselő tartózkodott.

A lényeg, hogyha egy terméknek ugyanaz a gyártója vagy márkája és csomagolása Nyugat-Európában, mint a keleti országokban, ne lehessen minőségi különbség az egyes tagállamokban forgalmazott verziók között.

Minden második magyar ember tapasztalt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek minősége között – derült ki korábban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei által végzett reprezentatív felmérésből. A lakosság túlnyomó része – összhangban a magyar kormány és a Földművelésügyi Minisztérium törekvéseivel – elvárná, hogy a nemzetközi élelmiszermárkákat minden országban azonos összetétellel hozzák forgalomba, ha pedig ez nem így történik, akkor azt kötelező legyen a termékeken világosan jelezni a vásárlók számára.

Az észlelt különbség a magyar vásárlók számára nem kedvező: a megkérdezettek 97%-a rosszabbnak érezte a Magyarországra behozott termékeket, mint amit a nyugat-európaiak asztalára tesznek a nemzetközi gyártók. Különösen a háztartások élelmiszeripari termékekről legtöbb információval rendelkező „élelmiszer-felelősei”, vagyis a rendszeresen bevásárolók érzik felháborítónak ezt a gyakorlatot.

Az Euronews is írt róla, hogy az elmúlt években végzett tesztek szerint a nyugati államokban jobb minőségűnek bizonyult számos olyan termék, amelyet a keleti országokban is hasonló márkanév alatt forgalmaznak. Keleten például kevesebb a hal ugyanazon márkájú halrudacskában, mint Nyugat-Európában, de a kenyérben is kevesebb a liszt, a narancslének álcázott keleti löttyben pedig egyenesen már narancs sincs. És ahogy például egy szlovén képviselő mondta, az ő országában a burgonyasziromban nincs burgonya, míg a nyugati fogyasztók eredeti krumplit kapnak a pénzükért – írta a G7.hu.

A litván hatóságok szerint a legfőbb különbség, hogy a német termékekben kevesebb vegyi anyag és színezék van, és mesterséges édesítőszer helyett inkább valódi cukrot tartalmaznak, nem úgy, mint a Litvániában árult termékek.

A NÉBIH márciusi vizsgálatának eredményeiről infografika is készült, mely itt tekinthető meg.