A magyar kormány szerint az EU alapszerződésének, azaz a lisszaboni szerződés előírásainak a be nem tartásával szavazott az EP a Sargentini-jelentésről, ezért a szavazás eredménye valójában nem volt kétharmados. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását.

– közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely kifejtette, hogy a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.

A lisszaboni szerződés alapján a döntés helyes értelmezése egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el – foglalta össze Gulyás Gergely.

Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol a konkrét jogi lépésekről döntenek majd.

A miniszter felidézte: a Sargentini-jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta már a kormány, sőt, a jelentés olyan ügyeket is említ, amelyben hazánk már megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal, és amelyek nyomán már szabályok, illetve az alkotmány is módosult.

Gulyás Gergely közölte, elfogadhatatlannak tartják, hogy olyan ügyeket is említ a dokumentum, amelyekről Magyarország megállapodott az Európai Bizottsággal (EB) és jogszabályokat, illetve az alkotmányt is módosította.

Ha az EB-vel lezárt ügyek később vádpontként jelenhetnek meg egy másik uniós dokumentumban, akkor értelmetlenné válik a bizottság "szerződések őre" szerepe – hangoztatta.

A miniszter közölte, jelenleg az EP-ben a bevándorláspártiak jelentős többségben vannak, ezért fontos a 2019 májusi EP-választás, ahol az európai választók állást foglalhatnak a migrációról.

"Azt reméljük, hogy 2019-ben megválasztandó Európai Parlamentben a bevándorláspárti erőkkel szemben akár többségbe is kerülhetnek a bevándorlásellenes erők, de legalábbis lesz egy jelentős elmozdulás a bevándorlásellenes tábor javára" – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy érvényes volt ugyan a szavazás a Sargentini-jelentésről, de az eredmény megállapítása jogellenes. A kormányzati lépéseket firtató kérdésre hozzátette: kérhetik a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását, ez az egyik, a legvalószínűbb alternatíva.

Arra a felvetésre, hogy vasárnap baloldali pártok tüntetést szerveznek a jelentés elfogadása miatt, Gulyás Gergely azt mondta, a gyülekezési jog garantált mindenkinek, szemben azokkal az évekkel, amikor ezek a pártok voltak kormányon.

Arra a kérdésre, hogy továbbra is támogatják-e Manfred Weber néppárti frakcióvezető EB-elnök ambícióit, a miniszter elmondta, hivatalos döntés még nincs a támogatásáról, de nyilván nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg az, hogy Manfred Weber saját személyes ambíciói érdekében saját pártjával szemben egy általa is tudottan hazug jelentést szavazott meg.

Kérdésre azt mondta, nem hinné, hogy a Sargentini-jelentésnek Európán kívüli hatása lenne majd. A néppárt zárt frakcióüléséről annyit mondott: még a legnagyobb kritikusuk sem vitatta, hogy a jelentés gyenge, hemzseg a hazugságoktól.

Kérdezték arról, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kel adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetnek. Gulyás Gergely elmondta, nem értenek egyet vele ebben a formában. A magyar kormány szerint a schengeni szabályokat kell betartani – tette hozzá.

Elmondta, ha valaki tagja a schengeni övezetnek és a külső határt nem képes megvédeni, akkor vagy segítségére sietnek az egyezményben részes országok és megvédik helyette a külső határt, vagy ha ehhez nem járul hozzá, akkor fel kell függeszteni a tagságát.

A 38 országot érintő, Magyarországról kritikákat megfogalmazó ENSZ-jelentéssel összefüggésben úgy fogalmazott, mindig azt kérik tőle, ítélje el a listázásokat, most ezt megteszi. Szerinte az ENSZ ezt a formát találta arra, hogy bosszút álljon Magyarországon. Hazánkban jelenleg több mint 70 ezer civil szervezet működik, akár a mindennapos gyakorlatot, akár a jogszabályokat nézve semmi nem korlátozza őket szabad működésben. A Sargentini-jelentésnél és ennél a jelentésnél is azt látják, hogy politikai célok érdekében hamis és alaptalan emberi jogi vádakat használnak fel – mondta.

A Kormányinfón még az is elhangzott, hogy falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány. Az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amelyből mintegy 50 milliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Emellett az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd áll majd rendelkezésre erre a célra.

Gulyás Gergely közölte azt is, hogy áttekintette a kormány a gazdasági növekedési adatokat, amiből már látszik, hogy az idén 3,5 százalék feletti lesz a növekedés, így 2018-ban is fognak nyugdíjprémiumot fizetni.

Bejelentette továbbá, hogy jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.

Jelezte: a kormány ülésén foglalkoztak a demográfiai helyzettel is. Kiemelte: GDP-arányosan Magyarország fordít a legtöbbet a családtámogatásokra egész Európában, ez mintegy 5 százaléka a GDP-nek. Mint kiemelte, ez azt eredményezte, hogy a születési együttható 1,23-ról 1,5-re nőtt, azaz 200 magyarnak 150 gyermeke születik. Ez még messze van természetes reprodukciótól, ami a kormány célja, ezért további intézkedések várhatóak a következő hónapokban, amelyek már januártól, illetve az egész kormányzati ciklusban segítik a gyermekvállalást – jelezte a miniszter.

A kormány nemzeti konzultációt is kezdeményez, mert szeretné, ha az állampolgárok s véleményt nyilvánítanának az irányokról. Szerinte a nemzeti konzultációnak októberben meg kell kezdődnie.

Bejelentette továbbá, hogy jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.

Mint ismertette: a fenntartói modellváltás előkészítéséért az innovációs tárca felel, ezért erre az időszakra a fenntartói jogok is ide kerülnek. Jelezte: a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amit kizárólag az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani. Az a célja a döntésnek, hogy nagyobb szabadság mellett, a rendelkezésre álló jelentős anyagi források felhasználásával az egyetem a 200 legjobb intézmény közé kerüljön. Az is cél, hogy az ott folyó, most is magas színvonalú oktatás még magasabb színvonalú legyen hosszú távon egész Európában piacképes diplomát adjon ki az intézmény.

Gulyás Gergely kiemelte: ösztöndíjprogram jön létre, ami az állami finanszírozással azonos feltételek mellett támogatja majd a tehetséges, illetve rászoruló hallgatókat.

Kérdésre azt mondta, két jelentős részvénypakettet adnak az egyetemnek, de ezek értékéről nem beszélt, annyit mondott: a hozam az egyetem fenntartására elegendő lesz. A Corvinus-ösztöndíjról közölte, azt fogja garantálni, hogy a jelenlegi fizetős-nem fizetős arány kedvezőtlen irányba nem fog elmozdulni.