Az Európai Uniónak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, eljött az ideje annak, hogy a kontinens saját kezébe vegye a sorsát – jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe.

A nemzeti szuverenitás megosztása erősebbé teszi az unió országait – mutatott rá.

"Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának" – mondta.

Ezzel összefüggésen Juncker leszögezte, hogy meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hogy a közös valuta az új európai szuverenitás aktív eszközévé váljon. Abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatal mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból.

"Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, amely az uniónak köszönhetően békés" – mondta Jean-Claude Juncker.

– jelentette ki, majd hozzátette, hogy a "szűk látókörű nacionalizmus veszélyes és bénító, a hazafiság viszont erény".

A politikus szerint a patriotizmusnak két oldala van: nemzeti és európai, ugyanis lehet egyszerre szeretni a nemzetünket és Európát.

Juncker beszélt arról is, hogy a helyzet egyes tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el a bizottságot, meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került.

Teljes támogatásáról biztosította ezen vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek "tárcájához" a jogállamiság kérdése tartozik.

Az elnök a migráció ügyére is kitért, azt hangoztatva, hogy az EU jóval nagyobb haladást ért el a helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik, az elmúlt években töredékére esett a menedékkérők száma. Mint mondta, a Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, míg a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni.

Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak, a tagállamok ugyanakkor még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között. Ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépést a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.

A volt luxemburgi kormányfő végezetül javaslatot tett az Európa és Afrika közötti beruházási és munkahely-teremtési partnerség létrehozására, amelynek nyomán várakozásai szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre Afrikában.

"Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége" – szögezte le Juncker, rámutatva, ez az EU-nak is hasznára válna, mivel 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot.

Ötéves elnöki mandátuma alatt ez volt Juncker negyedik – és egyben utolsó – évértékelő beszéde.