A Közép-Európa elõtt álló lehetõségekrõl beszélt Matolcsy György
2018.09.06. 21:27
Eljött Közép-Európa, eljött a V4-országok ideje, ma már ugyanis ezek az államok jelentik az EU gazdaságának motorját"
– hangsúlyozta Matolcsy György jegybankelnök.
A visegrádi országok gazdasági szerepét méltatva emlékeztetett, hogy az elmúlt években ebben a térségben a munkanélküliség csökkent, rugalmasság jellemzi a gazdaságpolitika, a monetáris politika, valamint a társadalompolitika területét is.
Az Európai Unió dél-európai tagállamai (az úgynevezett ClubMed országok) ugyanakkor pont az ellenkező pályát futották be"
– jegyezte meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Szavai szerint mindezt figyelembe véve is komoly kihívások állnak a visegrádi országok előtt: megoldást kell találni a demográfiai kihívásokra, a magas hozzáadott értékű termelésre kell ösztönözni a vállalatokat, és a felsőfokú oktatást is fel kell zárkóztatni a nyugati színvonalhoz.
A további fejlődéshez pedig elengedhetetlen az észak-déli kereskedelmi integráció"
– mutatott rá Matolcsy György.
Az MNB elnöke szerint a V4-országok súlya az elmúlt években jelentősen erősödött, mivel egységes szerkezetű felzárkózási pályán haladnak. A korábbi években az európai integráció gazdaságának 3 százalékát adták, mára ez 6 százalékra nőtt.
Matolcsy György Debrecenre, a tanácskozás helyszínére utalva kiemelte:
Amikor az Audi Győrt választotta beruházása helyszínéül, eldőlt, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik, a BMW debreceni beruházásával a »kálvinista Róma« lesz Magyarország keleti gazdasági, pénzügyi és geopolitikai központja."
Matolcsy György szerint Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével 2010 után az a kivételes lehetőség adódott, hogy Magyarország a politikai és a gazdaságpolitikai stabilitás, illetve a kedvező monetáris politika hatására fenntartható módon fel tud zárkózni a fejlett államokhoz.
A jegybankelnök jelezte: a fenntartható felzárkózáshoz a városok, illetve a régiók megerősödése is kell, a közép-kelet-európai térségben 10 olyan várost nevezett meg, amelyek együttműködése a jövőben kulcsfontosságú lesz, ezek: Varsó és Krakkó, Prága és Brno, Pozsony és Kassa, Ljubjana és Zágráb, Budapest és Debrecen.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta:
Debrecen első hallásra kakukktojásnak tűnhet, de szerencsés földrajzi helyzete indokolja ezt, hiszen négy geopolitikai makrorégió metszéspontjában terül el."
Matolcsy György történelmi kitekintésben hangsúlyozta: az 1335. évi visegrádi királytalálkozóval indult a régiós siker, akkor a gazdagság aranyban, ezüstben, ásványkincsekben, illetve a globális kereskedelemben testesült meg.
Napjainkban az innováció, a kreativitás, a tehetség, a szorgalom, a szorgos munka jelenti a siker kulcsát. A Daimler, az Audi vagy a BMW ezért választotta Magyarországot"
– tette hozzá.
Rámutatott arra is, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy a foglalkoztatási folyamatokban is élen járnak a visegrádi államok, a V4-országokban a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya a legmagasabb az európai integrációban, illetve a fiatalkori munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb az unióban, miközben a mediterrán tagállamok mutatói ezeken a területeken igen kedvezőtlenek, akárcsak a költségvetési és államadósság folyamatok a visegrádi térséggel összehasonlítva.
Matolcsy György hangsúlyozta:
Magyarország számára a legnagyobb lehetőség egy új Eurázsia kialakulása, az új selyemutak révén az ország történelmi hátránya előnnyé válhat."
Jelezte, hogy Debrecen közel van az új selyemúthoz, kiemelve, hogy a régió felzárkózásában segíthet a Via Carpathia észak-déli közlekedési hálózat kiépítése a Baltikumtól Lengyelországon, Szlovákián, Csehországon és Magyarországon át a Balkánig és az Adriáig.
A politikus elmondta:
A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön."
Majd hozzátette:
Ennek elérésére a 2018 és 2030 közötti időszakra általános gazdaságfejlesztési stratégiát készítenek, amelynek egyelőre a munkaanyaga készült el."
A miniszter szavai szerint a stratégia középpontjában a magyar lakosság életminőségének növelése áll, fontos eleme a magyar tulajdonú vállalatok erősítése, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő, növekedjen az exportképességük és termelékenységük.
(MTI)