A Deutsche Welle idézi a német szociáldemokrata párthoz köthető Friedrich Ebert Alapítvány (FES) kutatását, amely jobboldali szavazókat vizsgált Németországban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban, Svédországban és Magyarországon is. Mindenhol ugyanaz a tendencia figyelhet meg: tömegével vándorolnak át a nők a jobboldali, nemzeti pártokhoz.

Németországban például a keletnémet nők 17 százaléka szavazott az Alternatíva Németországnak (AfD) pártra, de ennél sokkal nagyobb számokkal büszkélkedhet például a lengyel Jog és Igazságosság párt (PiS), amelyre 2015-ben több nő szavazott, mint férfi.

Hogy ez a tendencia mivel magyarázható? Még az alapítványnak is el kellett ismernie, hogy a jobboldal egyszerűen átgondoltabb családpolitikát folytat Európa-szerte. Több anyagi juttatást biztosítanak a családoknak, nagyban segítve ezzel a gyermeknevelést és családalapítást. Példaként ismételten a lengyel PiS-t említi meg a kutatás, amely a kétgyermekes családoknak havonta 120 euró (39 150 forint) juttatást ad egészen addig, amíg a gyermekek be nem töltik tizennyolcadik életévüket.

Hasonló eszközökkel operál az AfD is, amely inkább a német gyermekeknek hirdet willkommenskulturt, nem pedig a migránsoknak. Logikus tehát, hogy a nők inkább rájuk szavaztak, hiszen egészen egyszerűen rettegnek attól, mi vár gyermekükre a jövőben, ahogy attól is, hogy a migránsok miatt a nyugdíjrendszer összeomlik majd Németországban.

A FES vizsgálta a jobboldali pártok és a nemi egyenlőség kérdését is. Kifogásolta azt, hogy ezekben a pártokban "igazi egyenlőség" nincs, de ezt egyedül azzal magyarázta, hogy nem található annyi nő a soraik közt. Ennek azonban picit ellentmond az – és ezt a kutatás is kénytelen elismerni –, hogy számos esetben nők vezetik, vezették ezeket a jobboldali csoportosulásokat. Elég csak Beata Szydlóra vagy Marine Le Penre gondolni.

Végezetül pedig a kutatás arra is rámutatott, hogy a nők egyre inkább elutasítóbbak az iszlámmal szemben. A kutatást jegyző Elise Gutschét ez lepte meg a legjobban, szerinte ez azzal magyarázható, hogy az állam inkább a migránsoknak nyújt segítő kezet, semmint a német nőknek. Arról azért nem esik szó a cikkben, hogy a muszlimok mekkora mértékű nőgyűlöletet hoztak magukkal Németországba.