Egy új tanulmány kiderítette, hogy a Google akkor is folytathatja a felhasználóról való adatgyűjtést, ha valaki inkognitó módba kapcsol a Google Chrome böngészőn.

A nashville-i Vanderbilt Egyetem kutatója felfedezte, hogy a Google visszamenőleges módon összekapcsolhatja egy személy privát böngészését az interneten használt felhasználónevekkel és számlainformációkkal.

A tanulmányban a kutató megjegyzi, hogy hiába használjuk a böngészőt inkognitó módban, a Google-nek megvan a képessége rá, hogy azonosítsa a felhasználót a Google-fiókja alapján.

A tanulmány szerint, amelyet a Digital Content Next kereskedelmi szervezet rendelt meg, a Google olyan weboldalakon tudja azonosítani a felhasználót, amelyen futnak a Google-reklámok.

Márpedig az inkognitó mód azt ígéri felhasználónak, hogy úgy tud "privát böngészést" végrehajtani, hogy más emberek és oldalak számára nem látható a tevékenysége. Mindez azért lenne lehetséges elviekben, mert inkognitó módban a böngésző nem menti a böngészési előzményeket, a különböző sütiket (cookie) és az adott oldalakhoz tartozó információkat. Persze a Chrome azért figyelmeztet, hogy egyes weboldalak, az internetszolgáltatónk vagy épp a főnökünk simán láthatja, hogy mit csinálunk.

A webhasználók fele Chrome böngészőt használ, 2016-ban már több mint 2 milliárd eszközre volt telepítve a Google terméke.

Épp ezért fontos a kutatás. Ugyanis Douglas Schmidt professzor, a tanulmány írója szerint a Google passzív adatgyűjtése eddig rejtve maradt a korábbi munkákban, vagy alaposan alábecsülték a kutatók.

– írja Schmidt. Hozzáteszi, hogy a Google a rejtett tevékenység megfigyelése által jelentős mértékben tudta növelni a bevételeit, hiszen az így pluszban hasznosított adatokkal még inkább finomítani tudják hirdetések által elérendő felhasználók körét.

A tanulmány időzítése nem fog jót tenni a Google-nek. Ugyanis épp most futnak azok a perek, amelyek azért indultak, mivel a techcég rengeteg felhasználó mozgását anélkül rögzítette, hogy abba előzetes beleegyezést kértek volna, vagy a felhasználók kifejezetten megtiltották az adatgyűjtést.

Az iPhone-ok és az Androidot használó okostelefonok ugyanis megkérdezik felhasználóikat, hogy használhatják-e a helymeghatározást. Ha erre épp nincs szükség és a felhasználó kikapcsolta, a készülék akkor is továbbította a helyadatokat.

A cég a botrányra válaszul csak annyit közölt, hogy a helyadatokra azért volt szükség, mert bizonyos szolgálatatások színvonalát csak így lehetett garantálni.

A Google azóta ahelyett, hogy megszüntette volna az adatgyűjtést, csupán közzétette, hogy bizonyos appok akkor is gyűjtik a helyadatokat, ha azok épp ki vannak kapcsolva.