A hétfő este sugárzott beszélgetésben elmondta, hogy Szent István felelősséget érzett népéért és az országért, cselekedeteit személyes keresztény hite vezérelte. Életútja nem a hit gyöngüléséről vagy elsikkadásáról szól, hanem annak erősödéséről, tisztulásáról – emelte ki.

Ma is abban bízunk, hogy Szent István, a mi közbenjárónk figyelemmel kíséri ennek a népnek és országnak a sorsát és kéri a Mindenhatót, hogy jó irányba vezesse a történetünket, "adjunk olyan ösztönzéseket, amelyek ma is megfelelnek a további gazdagodásnak, az értékekben való erősödésnek" – fogalmazott Erdő Péter.

Megfogalmazása szerint a kultúra is azt jelenti, hogy az egyén és a közösség élete egységes egésszé áll össze, és ennek a mélyén, a középpontjában van valami világnézet, ami megmutatja, minek van értéke és értelme. Örvendetesnek nevezte, hogy vannak ünnepeink, amelyek emlékeztetnek minket ezekre a nagyobb összefüggésekre.

Erdő Péter rámutatott arra, hogy a Szent Jobb-körmeneten nemcsak "kedves halottunkat" siratjuk, hanem arra is emlékezünk, hogy Szent István életének nagy harcát egy végérvényes győzelemmel harcolta végig, tehát olyan életet ajánlott fel Istennek, ami az ember számára a legnagyobb győzelem, mert a keresztény tökéletességet tudta megélni. "Ebben az örömben indulunk el minden évben" – mondta.

A bíboros úgy fogalmazott: ha Szent Istvánra gondolunk, akkor tükröt tart elénk, hogy mennyire érezzük magunkat felesősnek ma a közösségünkért, mennyire keressük Isten akaratát, és milyen személyes áldozatot hozunk, hogy teljesítsük ezt az akaratot. Újra és újra ösztönző és megújító egy ilyen körmenet – tette hozzá.

A bíboros beszélt arról is, hogy az augusztus 20-i ünnepségeken részt vesz Besara Butrosz Rai antiókhiai maronita pátriárka, a libanoni keresztények vezetője is. Erdő Péter az egyházvezetőről azt mondta, a pátriárka átéli az ottani helyzet minden nyomorúságát és veszélyét, hiszen tudvalévő, hogy Libanonban rengeteg a menekült. Jelezte: az ottani egyházi vezetők mindig azt mondják, hogy a hívek maradjanak hűek őseik földjéhez, maradjanak hűek ősi kereszténységükhöz.

A bíboros, prímás megemlítette, hogy mi, magyarok is próbálunk segíteni a lehetőségeinkhez képest, a katolikus egyház többször rendezett karitatív gyűjtést. A pátriárka látogatása azt mutatja, hogy szoros a testvéri kapcsolatunk és megbecsülik a segítőkészséget és az őszinte segíteni akarást, ami fontos, mert a keresztények egyetlen nagy családot alkotnak – mondta Erdő Péter.