A montenegrói minisztérium közleménye szerint a határ menti területet a rendőrök és a katonák közösen fogják ellenőrizni. A montenegrói-albán határszakasz 172 kilométeres.

Albánia felől nagy számban érkeznek migránsok Montenegróba. A kitoloncolási egyezményt pedig nehéz betartani, Tirana ugyanis azzal védekezik, hogy semmi sem bizonyítja, hogy a migránsok az ő területükről léptek be Montenegróba, így nem hajlandóak visszafogadni őket.

A tárca jelezte, hogy a katonaság bevetését a montenegrói biztonsági és védelmi tanács döntése alapján rendelték el.

A 2015-ös migránsválság idején az illegális bevándorlók elkerülték Montenegrót, most viszont új, szárazföldi útvonal alakult ki, amely Görögországból indulva Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon, valamint Szlovénián keresztül vezet Nyugat-Európába.

Júniustól a határőrök mellett rendőrök is védik Bosznia-Hercegovina keleti határait, valamint a boszniai Szerb Köztársaság rendőrei is segítenek.

A boszniai központi kormány csütörtökön telefonkonferencia keretében megtartott ülésén újabb forrásokat rendelt a határvédelem megerősítésére: 450 ezer konvertibilis márkát (76 millió forint) hagyott jóvá a rendőrök elszállásolására és étkeztetésére.

Dragan Mektic nemzetbiztonsági miniszter a sajtónak elmondta: a migrációs ügyekkel megbízott operatív parancsnokság - amely szintén csütörtökön ülésezett, és amelynek a tárcavezető az elnöke - elfogadta a központi rendőrség felkérését, hogy részt vegyen a határok védelmében. Tagjai így szintén be lesznek osztva a boszniai határ legveszélyeztetettebb szakaszaira. A védett szakaszokon újabbnál újabb útvonalakon próbálkoznak a migránsok, egyre többen igyekeznek az erdőkön, a folyókon és a nehezen megközelíthető helyeken keresztül bejutni az országba, hogy onnan Horvátországba és az Európai Unió más tagállamaiba menjenek tovább.

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint több mint 11 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Többségükben az ország nyugati részében, a horvát határhoz közeli Bihac környékén zsúfolódtak össze, ahol parkokban és romos épületekben vertek tábort.

Mektic kiemelte, hogy az operatív parancsnokság döntött a menekültközpontok pontos helyének létrehozásáról is. Így a következő hetekben megkezdődik Bihacson és Szarajevó mellett a befogadóállomások újjáépítése, továbbá ezzel egy időben felújítják a Bihacshoz közeli Sedra Hotelt is, ahol jelenleg 150 migráns tartózkodik, főleg nők és gyerekek. Bihacson egy romos kollégiumot építenek újjá, ahol jelenleg is migránsok vannak embertelen körülmények között. Szarajevó mellett pedig egy régi kaszárnya vár tatarozásra. Ez utóbbi felújítására az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) júliusban egymillió euró vissza nem térítendő támogatást biztosított.

Egy ideiglenes befogadóközpontot hoznak létre Velika Kladusán is. A tárcavezető bejelentette, hogy nemsokára ellátogat a községbe, hogy a helyi választmánnyal a technikai feltételekről egyeztet.

Jó biznisz ez a bosnyákoknak, ugyanis az Európai Bizottság eddig csaknem 6 millió euró támogatást nyújt Bosznia-Hercegovinának a migráció kezelésére.