Sötét elmék - kompromisszumos megoldás a vértenger és a nyáltenger között
2018.08.06. 19:00
Úgy érzem, hogy lehetnék nagyon szigorú a Sötét elmék című filmmel kapcsolatban, ugyanis sajnos vannak következetlenségek, hibák és feleslegesen hosszú párbeszédek, amelyek kellően felbosszanthatják az embert.
Ha ez a film arra vállalkozna, hogy az élet komoly, mély igazságait boncolgassa és ezzel marhára komolyan akarná venni magát, akkor alaposan le lehetne húzni. Szerencsére semmi ilyesmiről nincs szó.
Minden, ami szükséges a film megértéséhez, kiderül az előzetesből: különleges képességű gyerekek, akiket egy táborba zárnak, majd akik valahogy kiszabadulnak és harcolni kezdenek a szabadságukért. Szóval ez tulajdonképpen egy mese akar lenni, egy gyerekeknek, fiataloknak szóló történet, a különleges képességű Ruby felemelkedésének története.
A film sajnos számos sebből vérzik. Több olyan részlet van, amelyre nem találunk magyarázatot. Például: hogyan és miért lett különleges képessége a gyerekeknek? Rengeteg kérdést fel lehetne tenni, amelyre az alkotók nem adnak választ.
Számos apróbb logikai hiba található a Sötét elmékben, a karakterek nincsenek túlbonyolítva és a történet fordulatait viszonylag könnyű volt előre látni. A párbeszédek egyes helyeken túlságosan el vannak nyújtva.
A nyilvánvaló hibák ellenére azonban nem éreztem kényszert, hogy kimeneküljek a moziból. A fiatal színészek hiteles alakításokat nyújtottak és szerencsére nincsenek benne olyan karakterek, amelyektől a hollywoodi filmekben a falra mászik az ember. (Ennek archetípusa Jar Jar Binks, a csetlő-botló karakter, vagy épp a fekete emberi jogi harcos, aki küzd a hátrányos megkülönböztetés ellen.) A látványra sem lehet panasz.
A 16-os karika igen meglepő, ugyanis ez klasszikusan egy tinitörténet. Erőszak van benne, sőt – ez nem fog jól hangzani – a filmben gyerekeket gyilkolnak a katonák, de a készítők igyekeztek az ilyen jeleneteket a lehető leginkább tompítani. Csak annyit mutatnak meg, amennyi feltétlenül szükséges. Szóval a 16-os karika azért meglepő, mert ezt a filmet főként a 12-24 éves korosztálynak tudnám ajánlani.
A benne levő óvatos tinirománc miatt akár randifilmként is el tudnám képzelni az előbb említett korosztály számára. Van benne kis romantika, meg egy kis üldözés/akció is, így kompromisszumos megoldás lehet a vér- és a nyáltenger között.
Ha valóban lesz folytatás, akkor a történet alapjaiból kiindulva akár egy egész jó kis trilógiát is ki lehetne hozni ebből a sztoriból. Ez már csak azért is valószínű, mert a film az azonos című regény alapján készült, amelyből már négy kötet is kapható. A folytatás pedig érdekes lehet, hiszen a karakterek kedvelhetőek, a gyerekek képességei izgalmasak és az erőviszonyokat tekintve egyelőre nagyon a gonosz felé lejt a pálya, szóval innen szép nyerni.
De persze előfordulhat, hogy már az első film megbukik és nem lesz folytatás. Ha ez történik, akkor az önmagában álló Sötét elmék a feledés süllyesztőjébe fog kerülni.
Beszéljenek a számok:
Rotten Tomatoes: a kritikusok 19%-a szerint volt csak jó, átlagosan 4,2/10-es osztályzatot kapott. A közönség – hozzám hasonlóan – sokkal megengedőbb volt: 83%-os tetszési arány, 4,2/5-ös átlag.