A tartomány, amit betegesen gyûlölnek a német haladók
Bertha László
2018.08.06. 13:28
Bajorország egy olyan különös eset Németországban, amely egy nagy frankfurti napilapnál ellenszenvet, míg a hamburgi szerkesztõségi szobákban beteges gyûlölködést vált ki. De mégis minek köszönhetõ a "reakciós" bajorok sikere?
Németországban az elmúlt hónapokban a politikai napirendet leginkább a bajor CSU és az Angela Merkel vezette CDU konfliktusa határozta meg a bevándorlás kérdésében. Ez a szembenállás azonban aligha új keletű annak tudtában, hogy a jobboldal fellegvára, Bajorország olykor-olykor bizony rendre nézeteltérésbe keveredik a szövetségi kormányzattal.
Ennek kapcsán, valamint az idén októberben esedékes tartományi választás apropójából Bruno Bandulet német újságíró a Junge Freiheit hasábjain arra a kérdésre kereste a választ, hogy Bajorország miért is számít ennyire különutasnak. A szerző szerint a tartomány egy olyan egyedi német eset,
amely egy nagy frankfurti napilapnál már ellenszenvet, a hamburgi szerkesztőségi szobákban pedig beteges bajorellenes gyűlölködést vált ki.”
Baloldali és zöld körökben a déli tartomány rendbontónak, baloldali radikális körökben pedig egyenesen reakciósnak számít, és azt egyenlőnek tekintik az általuk „állampártnak” bélyegzett Keresztényszociális Unióval (CSU).
Bajoroszág a szuperlatívuszok országa
Bandulet úgy véli, hogy emögött mindig irigység is érezhető, hiszen objektívan nézve „Bajorország a szuperlatívuszok országa”, amely egy fejletlen agrárállamból ipari és tudományos központ, az ország gazdaságának egyik motorja lett.
Ennek ékes bizonyítéka, hogy egyetlen más szövetségi tartományban sem növekedett gyorsabban a gazdaság az elmúlt húsz évben, mint a bajoroknál. Mindemellett beszédes adat, hogy 2017-ben a szabadalmak majd egyharmada Bajorországból érkezett. A 3%-os munkanélküliségi arány pedig a legalacsonyabb Németországban.
A kormányzat már évek óta nem halmoz fel adósságot, és ráadásul az össznémet pénzügyi rendezés oroszlánrészét is ő fedezi. Nem utolsósorban pedig Aschaffenburg és Freilassing között biztonságosabb az élet, mint bárhol máshol az országban”
– teszi hozzá a Junge Freiheit publicistája, aki szerint a bajorok érdeme, hogy a hamis tolerancia sosem élvezett elsőbbséget, ha pl. a bűnüldözés került szóba.
Nekünk, bajoroknak készen kell állnunk, hogy szükség esetén az utolsó poroszok legyünk, ha a történelem úgy kívánja”
– idézi a szerző a CSU egykori emblematikus vezetőjét, Franz Josef Straußt, aki 1974-ben kiválóan foglalta össze, hogy milyen is a bajorok karaktere.
Bruno Bandulet szerint mindez egy nemzeti igény a részükről, mely a történelem során többször is megmutatkozott, gondoljunk például a kilencvenes évekre, amikor az euró és a maastrichti szerződés ellen foglaltak állást, vagy – a legutóbbira – a 2015 után következő évekre, amikor Seehofer szembeszállt Merkellel.
A szerző álláspontja szerint a mostani fejlemények újfent azt bizonyítják, hogy a CSU-nak mára komoly teher lett a CDU-val kötött érdekházasság, ami hosszú távon a frakcióközösség „szent és sérthetetlen” mivoltát is megkérdőjelezheti.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
