Nicolás Maduro venezuelai elnöknek hirtelen meg kellett szakítania beszédét szombaton egy caracasi katonai rendezvényen, mert dróntámadás célpontja volt, emiatt sürgősen el kellett hagynia a helyszínt. Az államfő szerint a venezuelai jobboldal és a kolumbiai elnök áll a merénylet hátterében.

A Reuters hírügynökség először arról adott hírt, hogy az államfő beszédét közvetítő rádió- és televízióadást egyik pillanatról a másikra meg kellett szakítani, előtte azonban a képernyőn még látni lehetett, hogy az alakzatban felsorakozott katonák szétoszlanak, majd futni kezdenek, a pódiumon pedig többen riadtan néztek felfelé. Az EFE spanyol hírügynökség úgy tudja, az elnök valószínűleg dróntámadás célpontja volt.

A hírügynökségek az első percekben nem tudtak további részletekkel szolgálni, viszont a venezuelai tájékoztatási minisztérium nem sokkal később azt közölte, hogy néhány, robbanóanyaggal felszerelt drón robbant fel a pódium közelében, miközben az elnök a hallgatósághoz beszélt. A tárca vezetője, Jorge Rodriguez szerint merényletkísérletről van szó, de – mint hozzátette – az elnöknek nem esett baja, az eseményen részt vevő tisztek is épségben kerültek ki az incidensből.

– mondta a VTV állami televíziónak a miniszter. Hírek szerint ugyanakkor a nemzeti gárda hét katonája megsebesült.  

Maduro három órával az incidens után rádió- és tévéinterjújában azt mondta: az ellene végrehajtott merénylet mögött bizonyosan a venezuelai jobboldal és a leköszönő kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos áll.

– mondta Maduro, közölve azt is, hogy már el is fogták a merénylet néhány gyakorlati végrehajtóját.

Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket.

Maduro elnöki tisztségét ugyanakkor további hat évre megerősítették a május 20-án rendezett választásokon. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lebonyolítását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.