Az elmúlt egy évben 9700-ról 10 800-ra emelkedett az ultrakonzervatív, szalafista iszlám követőinek száma Németországban, és köztük is 1700-ról 1900-ra nőtt azoknak a száma, akik a hatóságok szerint fogékonyak lehetnek arra, hogy iszlamista terrorista váljon belőlük.

A német belföldi hírszerzés és elhárítás, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) kedden ismertetett jelentését közös sajtótájékoztatón ismertette Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter és Hans-Georg Maassen, a hivatal elnöke. A dokumentum szerint a jobb- és baloldali, valamint a muszlim szélsőségesek száma is emelkedett.

– fogalmazott Seehofer.

Nem változott a szalafisták körében azok száma, akik jártak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által ellenőrzött területeken.

A BfV adatai szerint azoknak a száma, akik konkrét terrorfenyegetést jelentenek, 2016 júniusa óta mára 500-ról 774-re emelkedett, és még sosem volt ilyen magas. Egy részük börtönben van. Ebbe a kategóriába azokat sorolják a német hatóságok, akiknek vezető szerepük van az iszlám szélsőségesek köreiben, támogatja őket vagy kapcsolatot ápol olyanokkal, akiket emiatt fenyegetésként tartanak nyilván. Seehofer aláhúzta, hogy a fenyegetést jelentő emberek kitoloncolása terén a hatóságoknak még jobban kell teljesíteniük.

A jelentés megállapítja, hogy Németország továbbra is az iszlamista terroristák célkeresztjében van; az Iszlám Állam nevű terrorszervezet továbbra is megpróbál menekültnek álcázott terroristákat bejuttatni Európába, és már itt lévő menekülteket is igyekeznek beszervezni, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre.

Az alkotmányvédelem az idegenellenes, szélsőjobboldali, erőszakos bűncselekmények számának 35 százalékos visszaeséséről számolt be. Ezt a hatóság annak tudja be, hogy ma már sokkal kevesebb befogadóközpont van, ahol a menedékkérőket fogadják, mert ezek gyakran váltak idegenellenes erőszak célpontjaivá.

2017 végén a hatóságoknak 24 ezer jobboldali szélsőségesről volt tudomásuk Németországban; ez kilencszázzal több mint egy évvel korábban. A neonácik száma kétszázzal hatezerre emelkedett.

Jelentősen, mintegy negyedével emelkedett azoknak a száma, akik az úgynevezett birodalmi állampolgárok (Reichsbürger) és önrendelkezéspártiak közé sorolhatók. Ezek szervezetlen mozgalmak, és közös pontjuk az, hogy nem ismerik el a Német Szövetségi Köztársaságot és jogrendjét, előbbiek az egykori Német Birodalom állampolgárainak tekintik magukat. Közülük mintegy 900-an tekinthetők szélsőjobboldalinak.

A birodalmiak és önrendelkezéspártiak háromnegyede negyven év fölötti férfi. A BfV szélsőségesként és államellenesként tartja nyilván őket, és a hatóságok szerint gyakran militarista szemléletűek, szóbeli agresszió jellemző rájuk, és vonzódnak a fegyverekhez, és a BfV szerint hajlandóak is lennének használni fegyvereiket. 1200-an rendelkeznek közülük fegyvertartási engedéllyel, amelyet viszont 450 ilyen embertől megvontak. A németek összesen két százaléka tart engedéllyel lőfegyvert.

A baloldalon a BfV éves jelentése szerint 29 500 ember tartozik a szélsőségesek közé, ami 4 százalékos emelkedést jelent. Ez elemzők szerint összefüggésben áll az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt megerősödésével, melyben a baloldali szélsőségesek ellenséget látnak.