Egy kutatás szerint a balkáni országokban több millió fegyver lehet magánkézben. A felmérés alapján csak Szerbiában minden második családnak van valamilyen engedély nélkül tartott lőfegyvere.

A délkelet-európai országokban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Szerbiában átlagban 30 fegyver jut száz lakosra, ami 15 százalékkal van a világátlag felett – közölte a NIN című szerb hetilap legfrissebb számában a kézifegyverek elterjedését kutató belgrádi központ összesítésére hivatkozva.

A kutatás szerint egyes országokban a fegyverek 75 százaléka van az állampolgárok birtokában, a többivel a rendőrség és a katonaság rendelkezik.

A régióban félmillió és 1,6 millió közé tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek rendelkeznek lőfegyverrel, legtöbb esetben fegyvertartási engedély nélkül.

Ebben a tekintetben Szerbia és Montenegró vezet a térségben, ott száz lakosra átlagban 40 könnyűfegyver jut. Csak Szerbiában illegálisan 1,5 millió, míg legálisan 1,1 millió lőfegyver van a polgárok birtokában – tették hozzá.

Zoran Dragisic, a szerb parlament védelmi bizottságának tagja szerint több okból tartanak fegyvert az emberek.

– mondta.

Kifejtette emellett azt is, hogy a Balkánon mindig is nagy félelemben éltek az emberek, féltek az államtól, a szomszédoktól, vagy éppenséggel egy újabb háborútól.

Ez utóbbitól való félelmet pedig nemcsak a média és a politikusok táplálják, hanem a titkosszolgálatok is, amelyeknek nem áll érdekükben a Balkán stabilitása – tette hozzá a szakértő, aki úgy vélte: a problémát csak a törvények szigorításával lehet megoldani, és súlyos börtönbüntetést kell kiszabni az engedély nélküli fegyvertartókra.

Mile Novakovic, a szerb bűnügyi rendőrség egykori vezetője szerint nem csak Szerbiát és Montenegrót kell kiemelni a régióban, mert sok fegyver van közkézen Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is.

Mint mondta: őt nem az állampolgároknál illegálisan lévő fegyverek aggasztják, hanem az illegális raktárakban vagy elásott rejtekhelyeken lévő fegyverek, amelyeket bűncselekményekhez, például embercsempészethez használhatnak fel.

Nem szabad elfelejteni, hogy a délszláv háborúból számos fegyver maradt ezen a területen, emiatt virágzik a fegyverkereskedelem, mert nagy rá a kereslet és jó a kínálat – fogalmazott Novakovic.

Szerbiában egy eredeti Kalasnyikov gépkarabély a feketepiacon 150-200 euróba kerül, míg a Skandináv-félszigeten ugyanezért a fegyverért 2000-3000 eurót kell fizetni.

Egy pisztoly ára 100 és 1000 euró között mozog, míg Nyugat-Európában 2000 eurót is elkérnek érte – írta a lap.