A külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozásának szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva.beszélt az ENSZ migrációs csomagjáról – írja az MTI.

A migrációval kapcsolatosan, a latin-amerikai és karibi országokkal (CELAC) folytatott ülést megelőzően kijelentette, minden egyes dokumentum, minden egyes nemzetközi szervezeti döntés, amely a migrációs folyamatokat gerjeszti, azok ellentétesek Európa biztonsági érdekeivel.

Mint elmondta, felvetődött, hogy Magyarország az amerikai döntéshez hasonlóan már a tárgyalási folyamatból kilépjen, végül azonban a maradás mellett foglalt állást, mert ez lehetővé tette a javaslatok előterjesztését. A tárgyalások során azonban bebizonyosodott, hogy a többségben lévő afrikai és latin-amerikai országok, amelyek közül több a migráció kibocsátó országai közé tartoznak, olyan befolyással bírnak a dokumentum összeállítására, hogy bármifajta javaslat, vagy módosító indítvány hiábavalónak bizonyult, ezért a kormánynak arra fog javaslatot tenni, hogy Magyarország a dokumentum elfogadási folyamatában már ne vegyen részt.

A legtöbb területen és az ENSZ-ben is jó az együttműködés a latin-amerikai országokkal, de a migrációs kérdések alapvető megítélésében nincs egyetértés. Kijelentette, a tárgyalások során Magyarország ismételten világossá tette, hogy semmifajta migrációs elosztási folyamatban nem kíván részt venni.

– fogalmazott.

Kiemelte, Magyarország továbbra is kulcskérdésnek tartja, hogy az unió Líbia irányából csökkentse az Európa irányuló migrációs nyomást. Mint hangsúlyozta, ennek érdekében meg kell védeni Líbia déli határait, hogy "ne használhassák átjáró házként" az országot az embercsempész hálózatok, valamint északon meg kell akadályozni, hogy migránsok tömegével szálljanak hajóra és vállalják az életveszélyes tengeri utat.

Ezzel összefüggésben megjegyezte, Magyarország fontos, új fejleménynek tekinti, hogy Olaszország világossá tette: a civil szervezetek által fizetett, "illegális bevándorlókkal megrakott hajók" nem használhatják az ország kikötőit. Arra emlékeztetett továbbá, hogy a visegrádi országok 35 millió eurót (mintegy 11 milliárd forint) ajánlottak fel arra, hogy Líbia déli határát meg lehessen védeni.

Szijjártó Péter kiemelte továbbá, hogy Ukrajnáról bebizonyosodott: az egyik leginkább féltve őrzött európai értéket, a kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályt súlyosan megsértette.

Kijelentette: Ukrajna semmibe veszi nemzetközi kötelezettségvállalásait, a NATO felkészülési tervét és az Európai Unióval kötött társulási megállapodást, így Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy ezek ellenére Kijev elvárja, hogy ugyanúgy haladhasson tovább az európai integráció útján.

Magyarország komolytalannak tartja, hogy az ukrán kormány nem volt képes nyolc hónap alatt sem elérni azt, hogy az ukrán parlamentben szavazást tartsanak a kérdésről, holott a törvény megszavazásakor ez sikerült. Ezek alapján nehéz lemérni, hogy hiteles-e az ország kormányának európai integrációra vonatkozó célkitűzése.

Hozzátette, Magyarország megerősíti azon álláspontját, hogy mindaddig nem tudja támogatni az ukrán európai, illetve euroatlanti integráció továbbvitelét, ameddig az uniós elvárásoknak megfelelően nem módosítják az oktatási törvényt.