Lengyelországban nincs magasabb rangú törvényhozó a parlamentnél, nem szabad, hogy a képviselők külső befolyásnak engedjenek - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a lengyel parlamentarizmus fennállásának 550. évfordulója alkalmából mondott beszédében.

Andrzej Duda beszédében áttekintette a lengyel parlamentarizmus hagyományát, kiemelte egyebek között, hogy ez kezdettől fogva "a szabadság közéleti megvalósításának egyik leglényegesebb formáját" jelentette. Ma is

- húzta alá.

Minden bizonnyal ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.

Fontosnak nevezte, hogy a képviselők tekintettel legyenek az egész ország érdekeire.

A parlamentarizmus lényegének Duda a politikai vitát nevezte. Egyúttal aláhúzta: e vita határait az országért vállalt felelősségtudat, valamint a választási eredmények tiszteletben tartása határozza meg.

A lengyel történészek a lengyelországi parlamenti demokrácia kezdetét 1468. október 9-re teszik, amikor a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalskiban első alkalommal ült össze a kétkamarás parlament: a királyi tanács (szenátus), valamint a járások megválasztott nemesi képviselőiből álló alsóház. Akkor adóügyi, külpolitikai és jogrendszeri kérdéseket vitattak meg. Ezt követően több mint három évszázadon át, Lengyelország harmadik felosztásáig (1795) rendszeresen tartottak parlamenti üléseket. A piotrkówi országos gyűlés közvetlen előzménye a nagy-lengyelországi Kolóban 1468. július 13-án megtartott megyei gyűlés volt. A pénteki megemlékezést erre az időpontra időzítették - írja az MTI.