A június elején közzétett elszámolás szerint a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál – írta az MTI a Magyar Időkre hivatkozva.

Míg a legutóbbi pártnyilatkozatok szerint az ÁSZ által kiszabott 331 millió forintos bírság visszafizetésére indított gyűjtésből befolyt összeget valójában a kampányra fordította az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik, a párt kampánybeszámolója azonban ezt nem mutatja.

A lap szerint ez két dologra utalhat. Az egyik lehetőség az, hogy a Jobbik közzétett kampánybeszámolója nem stimmel, mintegy nyolcvanmillió forint kampánykiadás nem szerepel benne. Ez tiltott kampányfinanszírozás is lehet. A másik, hogy újabb fordulat történt a lassan végtelennek tűnő jobbikos hazugságspirálban, és a párt mégsem kampányra költötte a szimpatizánsaitól eredetileg az ÁSZ-bírság kifizetésére kért pénz jelentős részét.

További lehetőségek is fennállnak, például az, hogy hazugság, egyszerű kommunikációs fogás volt, hogy a párt összekalapozott 100 millió forintot a szimpatizánsaitól – ehelyett csak 20 milliót sikerült. Emellett az is lehet, hogy a fennálló 80 milliós különbséget Vona Gábor elnyaralta.

Július elején az Origo írta meg, hogy Vona Gábor és családja Olaszországba utazott, hogy kipihenje a választási vereség fáradalmait. A Lido di Venezia-i „kiruccanás" nem lehetett olcsó mulatság. Kérdés, hogy vajon a Simicskától kapott pénzből jött-e össze, vagy pedig a jobbikos adományokból futotta-e a mesés nyaralásra. Ha Vonán múlik, akkor ezt sosem tudjuk meg.

Eközben a Magyar Idők információja szerint a Jobbik adománygyűjtésével kapcsolatban az ügyészség is nyomozást indított csalás gyanúja miatt.

Az adomány elherdálását egyébként Gyöngyösi Márton alelnök jelentette be az ATV-ben. Gyöngyösi megígérte, hogy visszafizetik azoknak a pénzét, akik kifejezetten az ÁSZ-bírság miatt utaltak.

A Jobbik jelenleg ott tart, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely a pártok gazdálkodását is ellenőrzi, 331 millió forint visszafizetésére kötelezte, és kiszabott egy ugyanekkora büntetést, azaz összesen 662 millió forintot kell visszafizetnie a pártnak. Ezt az összeget az Államkincstárnak kell befizetni, és amennyiben nem érkezik meg a pénz, akkor a szervezet átadja a követelést az adóhatóságnak, amely le is foglalhatja a párt ingó- és ingatlanvagyonát.

További nehézséget jelentett, hogy az ÁSZ kezdeményezte a Jobbik állami támogatásainak felfüggesztését. (Állami támogatásra azok a politikai pártok jogosultak, amelyek értékelhető, egy százalék feletti eredményt érnek el a választásokon). Az ügy hátterében az áll, hogy az ÁSZ egy intézkedési tervet kért a Jobbiktól, amelyben annak kellett volna szerepelnie, hogy hogyan tervezik visszafizetni a rájuk kirótt büntetést. A párt kétszer is elküldte az intézkedési tervet, ám a Számvevőszék mindkétszer elfogadhatatlannak találta azt az alkalmazott, objektív kritériumok alapján. Ha az ÁSZ felfüggesztette volna a párt állami támogatását, akkor a Jobbik negyedévente 150 millió forinttól esett volna el. Erre végül nem került sor, ugyanis harmadjára sikerült olyan tervet benyújtania, amivel az ÁSZ is meg volt elégedve. Az állami támogatás azonban így sem érkezik a párt számlájára, hiszen abból levonják a büntetés összegét. A párt legközelebb valószínűleg 2019 szeptemberében juthat állami támogatáshoz.

Ám ha ismételten érkezik majd pénz a számlájukra, akkor azt azonnal a Magyar Posta felé fennálló tartozásra kell majd befizetniük, amely jelenleg 60 millió forint, ám az összeg vélhetően a kamat miatt még emelkedni fog.

A párt politikusai korábban kijelentették, hogy sem a májusi EP-választáson, sem pedig a jövő őszi önkormányzati választáson nem fognak tudni kampányolni.