Az új tábor a görög hadsereg által korábban használt tábor helyén épülne fel. A helyi közösség teljes mértékben ellenzi az ötletet. Készítettek egy határozatot, amelyben kifejtették a negatív érzéseiket az új táborral kapcsolatban, majd a dokumentumot elküldték a migrációs minisztériumnak, most pedig válaszra várnak. Ez volt az első alkalom, hogy a helyi lakosok saját akaratukat kifejezve felléptek a görög és az EU-s migránspolitikával szemben.

Számosz az Égei-tenger keleti részén fekszik, csak 1,5 kilométerre a török szárazföldtől. Sok migráns Törökországból csónakokon érkezik ide, mivel ha elérik Számoszt, akkor már az Európai Unió területére lépnek. A sziget helyi lakosainak már elegük van a migránsokból. Azonban az újonnan érkező migránsok mellett a görögöknek azzal is számolniuk kell, hogy a miniszterelnökük, Ciprasz megegyezett Angela Merkellel arról, hogy a Görögországból Németországba érkezett migránsokat visszafogadják.

Görögországban Számoszon kívül Leszboszon, Híoszon, Leroszon és Koszon hoztak létre hotspotot. A hivatalos definíció szerint a hotspot egy olyan területet jelent, amelyben a "befogadó tagállam, a bizottság, az illetékes uniós ügynökségek és a tagállam együttműködnek a külső határok mentén menedéket kérők számának szignifikáns növekedésében megnyilvánuló aránytalan migrációs teher kezelése érdekében".

Az ilyen hotspotoknak az lenne a célja, hogy minél hamarabb ki lehessen szűrni, ki jogosult arra, hogy menekültkérelmet nyújtson be és kik azok, akik csak gazdasági okok miatt érkeztek az unióba és nem jogosultak a védelemre. Az illegális bevándorlókat ebből kifolyólag 48 órán, azaz két napon belül kellene regisztrálni. Az új dokumentumnak tartalmaznia kell a migránsok adatait, ujjlenyomatait, valamint egy képet róluk.

Miután az EU megegyezett Törökországgal, az újonnan érkezőknek a hotspotokban kell benyújtaniuk a kérelmüket és addig ott kell tartózkodniuk, amíg azt el nem bírálják. Mivel lassan halad az adminisztráció és az áthelyezés, a migránsok feltorlódnak a hotspotokban, így sokszor kaotikus állapotok uralkodnak a migránstáborokban. Igazából mindez arra jó, hogy itt válogatják ki, ki kérhet menekültkérelmet és ki nem. Akinél úgy látják, hogy menekültkérelem beadására sem jogosult, azt visszafordítják.

A számoszi 700 férőhelyes táborban a migránsválság közepén 3 ezer ember tartózkodott. Jelenleg körülbelül 1500 migráns élhet a táborban. Mindez biztonsági és higiéniai problémákat vet fel.

Kormányzati becslések szerint összesen 13 ezer migráns lehet a görög szigeteken, akik arra várnak, hogy megnyissák előttük az utat.

Az Amnesty International és több "független" civil szervezet indította el tavaly december 1-én az #OpentheIslands kampányt, amelyben arra szólítják fel a miniszterelnököt, Cipraszt, hogy hagyjon fel az "elszigetelés" politikájával. A kormány a nyomásnak engedve és a vészhelyzet miatt már 7 ezer embert szállított át a szigetekről Görögország központjába. De természetesen ez se jelentett megoldást, hiszen az utánpótlás gyorsan jött, és az amúgy is zsúfolt táborok még inkább azok lettek.

A migránssimogatás azonban nem csak az Amnesty és egyéb Soros-féle civil szervezetek részéről megy. Bár a legtöbb görög szigeten élő lakosnak elege van a migránsokból, vannak, akik az életüket áldozzák az illegális bevándorlókra. A tengerparttól nem messze egy a sziklákon épült kis házban él Katina Arvaniti. Gyönyörű virágos kertje van nagy terasszal, ahol egymás után sorakoznak a narancsfák. Egy éjszaka arra lett figyelmes, hogy fura hangokat hall kintről. Amikor kinyitotta az ajtóját 42 migráns állt előtte. Irakiak voltak, akik épp az ő házához legközelebbi tengerparton kötöttek ki. Katina kimosta a ruhájukat, megetette őket, pihenőhelyet készített neki. Azóta már több száz partot ért migránson segített.

Az év első öt hónapjában 11 278 illegális bevándorló érkezett a tengeren keresztül Görögországba. Ez azt jelenti, hogy 2017 ugyanezen időszakához képest 55 százalékkal több migráns érkezett az idén. Többségük szíriai, de rengeteg az iraki és az afgán is.