Kovács Béla 2010 májusában a Jobbik jelöltjeként lett EP-képviselő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést ellene az EU intézményei elleni kémkedés miatt, a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, amire 2015 októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból, ám erre csak idén március 26-án került sor, hivatalosan azóta független képviselő az EP-ben.

A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.

Ehhez kapcsolódóan érdekesség, hogy a Magyar Idők információi szerint Kovács Béla Washingtonban az amerikai kormánynak és a szenátusnak is dolgozó Atlantic Consulting meghívására előadást tartott Oroszország jövőjéről és Vlagyimir Putyin elnökről.

A mai napon a bíróság az ülés keretében a tárgyalás menetét egyezteti majd, mivel várhatóan lesznek olyan tárgyalási napok, amelyeken minősített – külföldi titkosszolgálatoktól kapott – adatokat is ismertetnek, és ezért zárt ülést kell majd elrendelni.

A költségvetési csalásra vonatkozó vádpont szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-ben és 2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. Három társa volt a három fiktív gyakornok, ők is az ügy vádlottjai.

Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik, KGBéla az ellene felhozott vádakat többször is tagadta.