Thilo Sarrazin író, korábbi SPD-politikus friss könyvében az iszlám vallásnak megy neki, kiadója azonban nem akarta publikálni a könyvet. A döntésre Sarrazin perrel reagált.

Münchenben fogják tárgyalni azt a pert, amelyet Sarrazin indított a Random House könyvkiadó ellen. Új könyvének címe Ellenséges hódítás: hogyan akadályozza fejlődést, és fenyegeti a társadalmat az iszlám.

Érdemes előzményként megemlíteni, hogy Sarrazin ezidáig is határozottan vállalta bevándorlásellenes álláspontját, amely mondani sem kell, hogy Németországban bőségesen kimeríti a politikai inkorrektséget. Korábban ő volt az, aki felhívta a figyelmet arra, hogy míg a berlini lengyelekkel semmi baj nincs, addig a több százezer muszlim jövevény súlyos problémát jelent az ország számára. Azt is mondta, hogy alapjaiban változtatná meg a migránsokra vonatkozó német törvényeket, hogy vége legyen a szabályozatlan bevándorlásnak – ami ebben az esetben azt jelentette, hogy az illegális határátlépők csak akkor jogosultak állami szolgáltatásokra, ha megkapták a tartózkodási engedélyüket.

Sarrazin tehát nem árult zsákbamacskát, amikor nekiállt új könyvének, és ezzel a kiadó is tisztában lehetett. A Bild napilap szerint ugyanis 2016 novemberében szerződést kötött a német író a Random House kiadóval a könyv publikálásáról, amely idén februárban elfogadta a könyv kéziratát is.

Májusban aztán hirtelen visszakozott a Random House, már nem akarták publikálni Sarrazin könyvét. Magyarázatként azt mondták, nem akarták „megakadályozni” az új könyv megjelenését, de az író nyugodtan fordulhat más kiadókhoz.

Sarrazinnak így nem maradt más választása, a Finanzbuch Verlag kiadóhoz fordult, augusztusban érkezik a könyve.

Olybá tűnik tehát, hogy az iromány többek között olyan „érzékeny” pontokat érint, mint az iszlám által vallott elvek és a demokratikus alapjogok közti óriási szakadék. Bizonyos szemszögből nézve nem meglepő a kiadó lépése, hiszen már fény derült arra, hogy a kőkemény cenzúragépezet igyekszik a lehető legjobb színben feltüntetni a német migránspolitikát. Ez jellemző a német közszolgálati médiumokra is.