Magyarország a bástyája Közép-Európa és Kína kapcsolatának
2018.07.07. 14:11
A tanácskozáson Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte.
A külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának nyilatkozva úgy fogalmazott: az EU-nak kifejezetten rossz hír, hogy egy általános világkereskedelmi háború kirobbanását megelőző időszakban vagyunk, egy ilyen esetleges háború ugyanis jelentős mértékben tovább csökkenti majd az unió versenyképességét.
A közép-európai országok az egész Európai Unió érdekét is szolgálják, amikor szorosabbra fűzik az együttműködésüket Kínával"
– jelentette ki.
Az EU-nak az az érdeke, hogy a világkereskedelem szabad, tisztességes legyen és a lehető legkevesebb korlátozó intézkedés állja útját a kereskedelmi, befektetési, gazdasági kapcsolatoknak"
– mondta Szijjártó.
Szerinte ezért amikor a közép-európai országok egy nyílt, szabad, akadálymentes együttműködést építenek fel Kínával, akkor nemcsak Kína-Közép-Európa, hanem Kína-Európa viszonylatban is segítik az európai versenyképesség dinamikus bővítését.
A kétoldalú kapcsolatokról Szijjártó Péter kifejtette: a térségből a magyar export a legjelentősebb kínai irányba, Magyarországon vannak a legjelentősebb kínai beruházások, ugyanakkor a pénzügyi együttműködés további fokozására is hangsúlyt helyeznek, hogy minél több kínai forrást tudjanak bevonni a magyar gazdaság fejlesztésébe.
Ennek megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Bank of China szombaton aláírt egy megállapodást, amelyben elkezdik előkészíteni az MFB megjelenését a kínai kötvénypiacon újabb források bevonása érdekében – közölte.
A tárcavezető megerősítette: a Közép-Európa és Kína közötti együttműködés zászlóshajója az infrastruktúra-fejlesztés területén egyértelműen a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációja, hiszen ez kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb eljutási lehetőségét a "tengeri Selyemútról" Nyugat-Európába.
A beruházás végét 2023-ra várják, tekintettel arra, hogy idén megkötik a szerződést a győztes kivitelezővel"
– tette hozzá Szijjártó Péter.