Vasárnaptól hat hónapon át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az ország Bulgáriától vette át, majd januárban Romániának adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz 1995-ben csatlakozott Ausztria harmadjára látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Bécs már véglegesítette "Európa, amely védelmet nyújt" mottójú programját és annak prioritásait:

• az ország elsősorban a biztonság megerősítésére,
• az illegális bevándorlás elleni küzdelemre,
• a versenyképesség fokozására,
• a digitalizációra,
• illetve Európa szomszédságának stabilitására kíván fókuszálni.

Ausztria emellett meg akarja erősíteni a szubszidiaritás elvét. Álláspontja szerint az EU-nak a nagyobb, közös fellépést igénylő kérdésekkel kellene foglalkoznia, míg a kevésbé jelentős ügyekben hátra kellene lépnie egyet, a tagállamokra vagy a régiókra hagyva a megoldást. Az osztrák kormány emellett erősíteni kívánja az ország "semleges közvetítői tevékenységét" az Európai Unión belül.

A most kezdődő lesz az utolsó fél év a 2019-es európai parlamenti választások előtt, ezért szakértők szerint különösen jelentősnek számít. A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.