Ma délután 14:30-kor szavaz a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a brüsszeli ülésén.

A bizottság legutóbbi ülésén Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő sajnálatát fejezte ki a magyar Országgyűlés által elfogadott alkotmánymódosítás és a Stop Soros törvénycsomag miatt. Az osztrák szociáldemokrata EP-képviselő, Josef Weidenholzer méltatta a jelentést, amely szerinte tényszerű és bizonyítékok alapján készült.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakció részéről Marek Jurek azon véleményének adott hangot, hogy a dokumentum csak mélyíti a válságot az EU-n belül és konfliktusokat szül. Aláhúzta: minden nemzetnek joga van kialakítani a saját politikáját, Magyarországon vannak ellenzéki pártok, le lehet váltani a kormányt.

Gál Kinga fideszes képviselő kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. Mint mondta, a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban. Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba, ebbe viszont nem egyeztek bele.

Az üggyel kapcsolatban megszólalt Szájer József EP-képviselő is. A kormánypárti politikus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, a brüsszeli baloldali politikusok percenként hivatkoznak a jogállamiságra, miközben annak legelemibb feltételeit sem teljesítik, tulajdonképpen diktátorokként viselkednek. A Sargentini-jelentés készítői például bejelentették, az európai jogon túli kérdéseket is vizsgálnak, noha az Európai Uniónak nincs felhatalmazása az olyan ügyek vizsgálatára, mint a nyugdíjak mértéke, a nők száma a politikában vagy az oktatási kérdések. Szájer József szerint ezért ezekre alapozva nem is lehet szankcionálni Magyarországot, ami pedig ezek nélkül marad, az vagy "nyílt hazugság", vagy olyan lezárt ügyek, mint a média és a bírók helyzete.

Szájer József szerint ugyanakkor ez nem fog könnyen menni, mert ma már az Európai Unióban is gyarapszik azoknak a száma, akik Magyarország mellett vannak a bevándorlás kérdésében.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője legutóbbi felszólalásában köszönetet mondott Sargentininek a jelentés elkészítéséért, az elfogadásra váró szöveget pedig kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak, objektívnek nevezte, és kijelentette, a most elfogadott törvények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy "nincs európai értelemben vett demokrácia" Magyarországon.

Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon "alig vannak meg a demokrácia alapfeltételei", a helyzet lényegesen rosszabb, mint azt ezen jelentés lefesti, ezért ráfér a magyarokra az európai szolidaritás.

A Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az Európai Parlament a magyar kormány következetes bevándorlási politikája miatt támadja Magyarországot. A kormány azonban nem enged a nyomásgyakorlásnak és nem változtat migrációs politikáján, mivel a 2018-as országgyűlési választásokon többek között e politika folytatására kapott kétharmados felhatalmazást.

Varga Judit szerint ismételten kiderült, hogy az európai baloldal képviselőit hidegen hagyják a Magyarországgal kapcsolatos tények. Megdöbbentőnek nevezte, hogy jelentéstevő újságcikkekre és néhány civil szervezet minden alapot nélkülöző vádaskodására alapozva akarja az országot immár sokadszor a vádlottak padjára ültetni. Az államtitkár kiemelte, a jelentés túl akar terjeszkedni az uniós kompetenciákon és olyan területeken kéri számon a jogállamiságot, amelybe nem jogosult beleszólni.

Varga Judit pár napja Brüsszelben járt, ahol kétoldalú egyeztetést folytatott több néppárti képviselővel. Az államtitkár kétoldalú találkozóin ismételten egyértelművé vált, hogy néppárti és konzervatív EP-képviselők többsége egyetért a magyar kormánnyal, miszerint a Sargentini-jelentés politikai okokból, valós jogi érvek nélkül és jórészt már korábban lezárt ügyek miatt támadja Magyarországot. A képviselők szerint, ellentétben a Sargentini-jelentés megállapításaival, az uniós alapértékek nincsenek veszélyben Magyarországon és ezért nem indokolt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítására.

Szakértők szerint a jelentés a szavazás után szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti – atomfegyverként is emlegetett – jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.