Végre érvényesült a magyar vidék érdeke is az Európai Parlamentben
Horváth József György
2018.06.15. 22:10
Az EU végre elismeri az édesvízi haltenyésztést.
A most megszavazott jelentésben az Európai Parlament méltatja az édesvízi haltenyésztést, mely jelentősen hozzájárul az európai polgárok élelmiszer ellátásához, s jelentős környezeti szolgáltatásokat biztosít. Ezért az Európai Uniónak megfelelően finanszíroznia kell az édesvízi ágazatot. Közös sikerünk, hogy a parlamenti állásfoglalás kifejezetten kéri az akvakultúrára szánt uniós fejlesztési pénzek egyötödének az édesvízi haltenyésztésre történő fordítását"
- jelentette ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a plenáris szavazást követően, Strasbourgban. A dél-alföldi politikus hozzátette: „Első alkalommal mondja ki egy uniós dokumentum, hogy az édesvízi akvakultúrára a tengeri akvakultúrától teljesen eltérő környezeti fenntarthatósági normákat kell alkotni.
Ez a magyar haltenyésztők egyik régóta hangoztatott kérése"
- tette hozzá Erdős Norbert, aki kiemelte: a magyar vidék érdeke, hogy az édesvízi haltenyésztést segítő uniós források a jövőbeni halászati költségvetés 4 százalékos apadása ellenére növekedjenek.
Az akvakultúra üzemek elsősorban a ritkán lakott aprófalvas, tanyás térségekben bírnak jelentős munkahelyteremtő és népesség-megtartó képességgel. Amellett, hogy növelik a turizmust, egészséges élelmiszert állítanak elő, sőt ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak ezeken a területeken.
Sikerült meggyőznöm a képviselőtársakat, hogy az uniós akvakultúra ágazatra a jelenlegi 1280 millió euró helyett körülbelül másfélszer magasabb költségvetésre lenne szükség, s az édesvízi ágazat ennek egyötödét kapja meg, hiszen a teljesítménye is az összeurópai ágazat 20 százalékát teszi ki"
- tette hozzá a fideszes politikus.
Erdős az akvakultúra-beruházási támogatások kapcsán elérte, hogy a beruházási kedv fellendítése és a haltenyésztők szükséges megsegítése érdekében a Parlament állásfoglalásában kérje az édesvízi akvakultúrába történő beruházások támogatási intenzitásának 75 százalékra történő megemelését, melyet a 2020 utáni halászati politikában lehetne bevezetni.
"A módosító indítványban felkérem az Európai Bizottságot, hogy a vidékfejlesztéshez hasonlóan, az Európai Beruházási Bankkal közösen az akvakultúra-beruházásokhoz és a forgóeszköz-finanszírozáshoz is dolgozzon ki uniós szintű kamattámogatási rendszert" - jelentette ki Erdős, aki hozzátette: "egyetértek az egyablakos ügyintézési rendszernek a halászati és akvakultúra ágazatban történő bevezetésével. A halászok és a haltenyésztők életét jelentősen megkönnyítené, ha a releváns okmányokat egyetlen, valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóságnak kellene bemutatni. Erre kell törekednünk Magyarországon is."
Az EP jelentése a jövőre nézve is fontosnak tartja az akvakultúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fokozott uniós támogatását, különös tekintettel a gazdasági fenntarthatóságot és a nemzetközi versenyképességet érintő területekre, mint például az energia- és erőforrás-hatékonyság, a biológiai alapok fejlesztése vagy magasabb szintű ökológiai szolgáltatások nyújtása.
Erdős Norbert hangsúlyozta: a valóságban az édesvízi akvakultúra több mindenben különbözik a tengeri akvakultúrától, mint hasonlít rá, hiszen ebben az ágazatban az állománymegőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás teljesen más gyakorlatot igényel. „Kifejezetten örülök, hogy az EP külön fejezetben kívánja szerepeltetni az édesvízi akvakultúrát az uniós halászati politikán belül. Egyedi és eltérő szabályokat kellene meghatározni a tengeri és az édesvízi ágazatra, mely különösen a környezeti fenntarthatóság területén indokolt".
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
