Olaszország vasárnap megtagadta a kikötést egy migránsmentő hajótól, azóta pedig felpörögtek az események. A csípős diplomáciai nyilatkozatok mellett néhány komolyabb egyeztetésre is sor került.

Egyre csak fokozódik a helyzet Olaszország és Franciaország között a migránsok miatt. Pénteken az olasz miniszterelnök Párizsba látogat, de nem tudni, hogy békülésre, vagy a helyzet eszkalálódására lehet inkább számítani. Nézzük át, mi történt eddig.

Az olasz hatóságok múlt hét vasárnap úgy döntöttek, hogy nem engedik kikötni az Aquarius mentőhajót, amelynek fedélzetén 629 illegális bevándorló tartózkodott. Közölték velük, hogy menjenek Máltára, de ott sem fogadták őket. Ezért a francia SOS Mediterranee és az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetek által működtetett hajó egy ideig a líbiai felségvizeken ringatózott.

Az olasz hatóságok felajánlották az Aquariusnak, hogy a gyerekeket és a nőket átveszik, de erre a hajót működtető szervezetek nem válaszoltak.

Egyébként nem ez volt ez első eset, hogy Málta visszautasított egy migránsokkal teli hajót. Például múlt hét pénteken megtagadták egy nem kormányzati szervezet által működtetett hajó kikötését, amelynek fedélzetén 126 illegális bevándorló tartózkodott. Málta csak tengeri segítségnyújtást ajánlott fel a Seefuch nevű hajónak, ezt is csak a rossz időjárásra tekintettel. A 126 migráns végül az olasz parti őrség kíséretében a szicíliai Pozzallóba mehetett. 

– közölte már akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter. Hozzátette, hogy Málta közelebb esik Észak-Afrikához, mint Szicília, illetve kötelezettségei vannak.

Az Aquariust végül Spanyolország fogadta, Valenciában köthet ki a hajó, miután a szocialista miniszterelnök, Pedro Sánchez felajánlotta országa segítségét.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök köszönetét fejezte ki Spanyolországnak a szolidaritásért. Hangsúlyozta, hogy ezzel azonban a migráció kérdése sem olaszországi, sem európai szinten nincsen megoldva.

Franciaország, Németország és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHRC) is egyből elkezdett sivalkodni az Aquarius kitiltását követően.

Berlin "humanitárius kötelessége” teljesítésére szólította fel Olaszországot. Steffen Seibert kormányszóvivő ismertette a németek álláspontját, hangsúlyozta, hogy a német kormányt rendkívül aggasztja a helyzet.

Vincent Cochetel, az UNCHR-nek a Földközi-tenger középső medencéjében illetékes különmegbízottja közleményében szintén kritikával illette Olaszországot, azt írta, hogy az olyan átfogóbb kérdéseket, hogy ki a felelős, és hogyan lehet a felelősséget a legoptimálisabban megosztani az érintett államok között, később kell tisztázni.

Salvini viszont ezt másképp látja.

– írta Twitter-üzenetében.

De a németek és az UNCHR kijelentései jócskán elmaradtak a franciák mellett.

Emmanuel Macron francia elnök felelőtlennek és cinikusnak nevezte a római kormány magatartását. Gabriel Attal, a Macron vezette En Marche párt brüsszeli szóvivője pedig egyenesen "undorítónak" nevezte az olaszok eljárását. Mindezt úgy, hogy Franciaország nem ajánlotta fel a segítségét, eszük ágában sem volt befogadni a migránsokat.

Az olaszok közölték is, hogy nem fogadhatnak el "álszent leckéztetést olyan országoktól, amelyek a migrációval szemben mindig más irányba fordították tekintetüket".

Matteo Salvini megjegyezte, hogy a menedékkérők áthelyezésében Franciaország magatartása volt eddig a legméltánytalanabb, mivel Párizs az általa vállalt majdnem tízezres kvótából eddig 640 menedékkérőt vett át. 

– üzente a kormányzó Liga politikusa a francia elnöknek a kedd esti televíziós interjújában.

A botrányok kijelentések miatt végül bekérették Franciaország olaszországi nagykövetét a római külügyminisztériumba szerda reggel. Sőt Rómában azt fontolgatták, hogy lemondják Giuseppe Conte miniszterelnök pénteki párizsi útját, de csütörtökön a római miniszterelnöki kormányhivatal közleményében cáfolta a sajtó ezen értesüléseit. Az olaszok a franciák hivatalos bocsánatkérésre várnak, de a bekéretést követően eddig csak a francia külügyi szóvivő szólalt meg, aki azt hangsúlyozta, hogy Franciaország ragaszkodik a párbeszédhez és az együttműködéshez Olaszországgal az Európát sújtó migrációs kérdésben.

A korábbi balközép olasz kormány nem zárta le a kikötőket, viszont ezzel a lépéssel a mostani római kormány "kontinentális" üggyé emelte a migráció problémáját, amelyre európai választ kell adni – legalábbis Salvini reményei szerint.

Róma nehezményezte, hogy a Földközi-tengeren spanyol, francia, német, holland és más nemzetiségű nem kormányzati szervezetek (NGO) tevékenykednek, egyetlen olasz szervezet vagy olasz felségjelzésű hajó sincsen közöttük, eddig mégis kivétel nélkül az olaszországi partokra szállították a migránsokat.

Salvini az Aquarius kitiltása után elismételte, hogy az új olasz kormány véget kíván vetni annak a gyakorlatnak, hogy a civil szervezetek "tengeri taxikként" megkönnyítsék az illegális bevándorlók Európába jutását. Hozzátette, az Európai Uniónak a "jószívűségre" és "hamis szolidaritásra" épített migrációs politikája nem vezet sehova, viszont az Aquarius kitiltásával új kezdet nyílt az európai migrációs politikában.

Az olasz belügyminiszter kedden egyeztetett európai kollégáival egy új migrációs politika elindításáról, amely Európa külső határainak védelmét célozza meg, igazi és nem csak kijelentésekből álló szolidaritást gyakorol, valamint a "valódi menekülteknek" nyújt segítséget. Salvini a válság kapcsán beszélt a francia, a német és az osztrák kollégájával is. Szerdán jelentették be Berlinben, hogy Ausztria, Németország és Olaszország együttműködést kezd a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció területén.

Szijjártó Péter és Matteo Salvini még hétfő este egyeztettek. Szóba került az is, hogy az új olasz kormány csatlakozott a magyar kormányzat migrációval kapcsolatos politikai álláspontjához. Salvini az La7 televíziós csatornának adott interjújában kifejtette, hogy szerinte Magyarország a külső határvédelem biztosításában nyújt segítséget Olaszországnak.