Az aszimmetrikus hadviseléssel megvívott proxy és hibrid háborúk után most Donald Trump és Kim Dzsongun találkozójával hamarosan megismerheti a világ az aszimmetrikus diplomácia hibrid csúcstalálkozójának fogalmát is. Egy olyan csúcstalálkozó készül, ahol szinte semmi sem az, mint ahogy az elsőre látszik. Amerika és Észak-Korea az atomfegyver-mentesítés mellett a kínai hadsereg légierejének jelenlétében tárgyal majd Szingapúrban arról is, hogy a két Korea kössön egymással békeszerződést.

Furcsa észak-koreai-amerikai csúcstalálkozó lesz június 12-én Szingapúrban. Úgy találkozik Kim Dzsongun észak-koreai diktátor és Donald Trump, az Egyesült Államok vezetője a "semleges" Szingapúrban, hogy kínai vadászgépek kísérik a helyszínre azt a koreai diktátort, aki pénzhiányra hivatkozva nem hajlandó kifizetni a saját szállodai szobájának díját sem. 

A találkozó egyik fő témája az észak- és dél-koreai felek közötti békeszerződés előkészítése – ám a dél-koreai fél és Kína sem lesz jelen a tárgyaláson, miközben az 1953-ban véget ért koreai háború utolsó szakaszában az amerikai (ENSZ-) csapatok ellenfelei már nem az észak-koreaiak voltak a harctéren, hanem a Kínai Néphadsereg, amely több mint egymillió fős veszteséget szenvedett a háborúban.

Trump elnök pontosan azon a helyen épült szállodában kéri majd az észak-koreai diktátortól az elrabolt japán foglyok szabadon bocsátását, ahol a második világháború idején a japán megszállók tömegével végezték ki a kínai foglyokat. 

A dél-koreai légierő egyik tisztje megerősítette a dél-kínai Morning Post lapnak azt az értesülését, miszerint a Kínai Népi Felszabadítási Hadsereg Légierejének a harci repülőgépei biztosítják majd az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun repülési útvonalát a szingapúri amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóra.

Az Alibaba által tavaly decemberben megvásárolt hongkongi lap, a Morning Post még azt is hozzátette a hírhez, hogy értékelésük szerint a kínai légierő demonstratív részvétele a csúcstalálkozón annak a nem titkolt szándéknak a jelzése a kínai fél részéről, hogy a koreai-amerikai tárgyalás valójában teljes mértékben csakis Peking akaratának megfelelően történik meg.

Az észak-koreai fejleményeket aggodalommal figyelő orosz elemzők is ezt a – háttérből minden észak-koreai lépést irányító – kínai befolyást emelik ki a Kim-Trump-találkozó kapcsán. Értékelésük szerint az észak-koreai-amerikai csúcs valójában azért jöhet létre, mert Kína úgy döntött, hogy az észak-koreai békekötés és atomfegyver-mentesítés sikerével elégíti ki a minden áron sikerre vágyó Trump elnököt.

Peking reményei szerint a történelmi békekötés összehozása ad majd annyi belpolitikai hasznot az időközi szenátusi választásokra készülő Trump számára, hogy lemondjon a Kínával szemben tervezett kereskedelmi háborús terveiről. 

Donald Trump és Kim Dzsongun június 12-ei tárgyalása lesz az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista észak-koreai rezsim vezetőjével. A megbeszélések fő témáját Phenjan nukleáris programjának az azonnali beszüntetése és atomfegyvereinek a megsemmisítése adja.

A Kim család rendkívül otthonosan és biztonságban érzi magát Szingapúrban a BBC által megkérdezett hírszerzési források szerint. Bankszámláik voltak ott, és úgy tudni, orvosi vizsgálatokra is Szingapúrba jártak. Kim Dzsongun számára az is vonzó lehet Szingapúrban, hogy a városállam nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló római statútumnak, így nem kell attól tartania, hogy ott-tartózkodása alatt eljárás indul ellene az emberi jogok megsértése miatt.

Emellett valószínűtlen, hogy Szingapúr Trump- vagy Kim-ellenes tüntetések helyszíne lenne, a szigorú jogszabályairól ismert országban ugyanis tilos tömegrendezvényeket tartani rendőrségi engedély nélkül. Szingapúr ráadásul már bizonyított a nagy jelentőségű találkozók szervezésében: 2015-ben Kína és Tajvan vezetői csúcsértekezletének szolgált helyszínéül.

A BBC által idézett szakértők egyike rámutatott, hogy manapság nem egyszerű geopolitikai tényezőnek lenni: meg kell birkózni egy kiszámíthatatlan amerikai vezetővel és Kína felemelkedésével is. Szingapúr mindazonáltal "egész jó munkát" végez ebben, és az, hogy rá esett a választás, mutatja, hogy gyakorlott a hídépítésben: az Egyesült Államokkal, Kínával és Észak-Koreával is. Szingapúr a térség bankára, biztonságos és diszkrét hely, ahol úgy lehet üzletelni, hogy nem tesznek fel túl sok kérdést – mindaddig, míg betartják a helyi törvényeket.

Ezzel kapcsolatban a BBC rávilágított: nem szabad azt gondolni, hogy Donald Trump és Kim Dzsongun találkozója csak a politikáról szól, sokkal inkább a világ két jelenlegi legjelentősebb alkuszának, az USA-nak és Kínának az üzleti tárgyalásaként kell tekinteni a közelgő csúcsértekezletre.

Az amerikai elnök és az észak-koreai vezető Sentosa szigetén, a Capella Hotelben találkozik, de valószínűleg egyikük sem ott száll meg. Donald Trump vélhetően az elődei által is használt Shangri-La Hotelt, Kim Dzsongun pedig a St. Regis Singapore szállodát választja.

Szingapúrt a 19. században alapították brit kereskedelmi állomásként, ideális választás volt, mivel az India és Kína közötti kereskedelmi útvonalon fekszik. De már a brit uralom előtt is virágzó kereskedelmi központként működött, ahol nemcsak kereskedők, hanem kalózok is megfordultak.

Akkoriban Sentosát Pulau Blakang Mati néven ismerték, ami annyit tesz, a halál utáni sziget. Leginkább malájok, kínaiak és az eredetileg az indonéziai Sulawesiről származó tengerjáró nép, a bugik lakták.

A második világháborúban, 1942-ben Szingapúr japán kézre került, japán nevet kapott: Sionannak nevezték el, ami azt jelenti, a Dél fénye. Az azt követő években ezreket öltek meg a megszálló erők, a 18 és 50 év közötti kínai férfiakat különböző gyűjtőtáborokba terelték, mielőtt gépkarabéllyal végeztek velük, holttestüket pedig a tengerbe vetették. A kivégzőhelyek egyike volt Sentosa, a partok, amelyekre ma a Capella Hotel néz. Sentosán hadifogolytábor is működött, a szövetségesek hozzávetőleg 400 katonáját őrizték ott.

A szigetet aztán az 1970-es években a szingapúri kormány nevezte el Sentosának. A szó békét, nyugalmat jelent. 

A 30 hektáros területen álló, 112 szobás Capella Hotel – amelyet Norman Foster világhírű építész irodája tervezett – gyarmati stílusú épületekből áll. Szobákat és lakosztályokat éjszakánkénti 500 és 7500 dollár közötti áron lehet foglalni.