A német belügyminisztérium tájékoztatása szerint a keresztény egyháznak eddig 498 kitoloncolást sikerült megakadályoznia azzal, hogy egyházi menedéket nyújtottak a migránsoknak. Tavaly összesen 1 478, 2016-ban pedig 527 ilyen esetre került sor.

2015 februárjában a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem hivatalos megegyezést kötött a protestáns és a katolikus egyházakkal, miszerint egyes egyházi képviselők újbóli megfontolásra küldhetik a kitoloncolásra váró migránsok ügyeit és menedékjogot adhatnak nekik. A müncheni bíróság ezzel kapcsolatosan nemrég kimondta, hogy a BAMF felülírhatja az egyház menedékjogát.

A német keresztény egyház dönthet arról, hogy melyik menekültkérelemért folyamodó bevándorlónak ad menedékjogot, de a hatóságokat értesíteniük kell róla.

Az AfD sürgeti, hogy a minisztérium, a BAMF, a tartományi kormányok és az egyház képviselői sürgősen üljenek össze átbeszélni a helyzetet, hogy ne kerüljön sor több visszaélésre.

A Bajor Tartományi Szociális Bíróság ítélete szerint az egyházi oltalom alatt álló menedékkérők jogosultak a szociális ellátásokra. Ezen nem változtat az a körülmény se, ha jogerős határozat született a kiutasításukról. Az egyházi menedéknek ugyan nincs világi jogalapja, de a de facto állami elismerés, tehát a tény, hogy a hatóságok nem szereznek érvényt a kiutasításról szóló határozatoknak, holott ezt akár kényszereszközök alkalmazásával is megtehetné, megszünteti a tartózkodás jogellenes jellegét.

Az egyházi menedékjog sok évtizednyi kihagyás után 1983-ban lett újra téma Németországban. Akkor egy török férfinak, Cemal Kemal Altunnak akartak menedéket adni, akit kitoloncolás fenyegetett. A férfi végül öngyilkosságot követett el. Ugyanebben az évben egy berlini lelkész nyújtott egyházi menedéket egy libanoni családnak a parókiáján.

Egyébként egyetlen hatályos német jog sem ismeri az egyházi menedék intézményét, mégis vita tárgyát képzi.

Mindeközben kiderült, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségének volt vezetője menedékjoghoz juttatott nagyjából 2000 olyan menedékkérőt, akik a szabályok szerint nem szorultak volna a német állam védelmére. Az illető ellen korrupció gyanúja miatt eljárás indult. A Brémában feltárt szabálytalanságok nyomán indított ellenőrzés alapján az 50 kirendeltség közül 10-nél állapították meg, hogy az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya 10 százalékot meghaladó mértékben eltér az országos átlagtól, ezért ezeknél a kirendeltségeknél vizsgálatot indítanak, összesen 8500, szúrópróbaszerűen kiválasztott menedékjogi eljárást tekintenek át.