2018.05.24. 22:35
Majdnem minden második esetben kudarcba fullad Németországban az elutasított menedékkérõk hazajuttatása - írta csütörtökön a Berliner Morgenpost.
Nemcsak az illegális bevándorlók integrációja okoz komoly gondot Németországnak, hanem a migránsok kitoloncolása is. Az önkéntes távozás megtagadása vagy törvénysértés miatt kitoloncolásra jelölt elutasított menedékkérők hazaszállítását végző rendőri szerv kimutatása szerint az idei első negyedévben 5548 embert sikerült eljuttatni a hazájába, 4752 esetben pedig sikertelen volt a művelet.
A deportálás a legtöbb esetben azért nem sikerül, mert a kitoloncolásra jelölt emberek eltűnnek a hatóságok elől. Az is előfordul, hogy a hazatoloncolást a németországi tartózkodás utolsó perceiben kell leállítani, mert a menetrend szerint közlekedő repülőjárat kapitánya megtagadja az illető szállítását. A január-márciusi időszakban 75 ilyen eset történt, tavaly egész évben 314-szer, 2016-ban 139-szer hiúsult meg kitoloncolás, mert a kapitány úgy ítélte meg, hogy az elszállítandó személy veszélyezteti a repülésbiztonságot, és ezért nem volt hajlandó felszállni vele.
A pilóták szakszervezete (Vereinigung Cockpit) szerint a szolgáltatás megtagadása indokolt – főleg, ha a repülőgép kapitánya úgy véli, hogy a fedélzetre lépő erőszakosan viselkedő ember veszélyt jelent mindenki számára. A szövetségi rendőrség szerint viszont olyan esetekben is megtagadják a szolgáltatást, amikor a rendőri kísérettel utazó személy semmilyen módon nem veszélyezteti a biztonságot és a rendet a fedélzeten.
A rendőrség álláspontja szerint ahhoz viszonyítva, hogy tavaly csaknem 22 ezer embert toloncoltak ki, a repülőgépek kapitányai miatt kudarcba fulladt esetek száma nem jelentős, mégis fontos csökkenteni. Ezért a csoportos kitoloncolásoknál – amikor egyszerre több elutasított menedékkérőt szállítanak vissza a hazájukba – menetrend szerinti járatok helyett charterjáratokat szerveznek.
Totális káosz a bevándorlási rendszer körül Németországban
Érdekesség, korrupció gyanúja miatt Bréma ügyészsége eljárást indított a BAMF (a bevándorlási és menekültügyi hivatal – a szerk.) helyi kirendeltségének volt vezetője ellen. A kirendeltség volt igazgatója menedékjogot adott nagyjából 2000 olyan bevándorlónak, akik a szabályok szerint nem is voltak jogosultak a német állam védelmére. Ezen bevándorlók döntő többségének nem a brémai kirendeltségre kellett volna beadnia menedékkérelmét, azonban módszeresen buszoztatták őket az észak-németországi városba.
A botrány miatt a Horst Seehofer vezette belügyminisztérium megtiltotta a brémai irodának a menedékkérelmek további vizsgálatát.