A bukaresti képviselőház után a szenátus is megvitatta szerdán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek.

A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet a román pártok szónokai alkotmányellenesnek, egyesek pedig sértőnek minősítették.

Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek, a székelység pedig mozgóurnás népszavazáson kinyilvánította erre vonatkozó közösségi igényét. A képviselő leszögezte: a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.

Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a kisebbségi keretegyezmény rögzít. A PSD politikusa a "budapesti iskolának" tulajdonította, és elutasította a "magyar közösség" kifejezés emlegetését, a Romániában hivatalosan használt "nemzeti kisebbség" fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló Ioan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot, arra hivatkozott, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon olyan intézményeket hozna létre, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának, tehát sértenék az állam egységének elvét.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora azt nehezményezte, hogy a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják. A szenátor szerint az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az Európai Unióban számos jól működő példa létezik. Az RMDSZ politikusa szerint az erdélyi magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.

A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.

A bukaresti képviselőház áprilisban elvetette a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet. A kezdeményezésre minden egyes párt kivétel nélkül nemet mondott. A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. Még a nem magyar kisebbségek is az autonómia ellen foglaltak állást. A székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő, aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat, a képviselőházi vitán is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak "nyílt és barátságos" párbeszédet nyitni ilyen témákról.

Az év elején Románia nekiment az Európa Tanácsnak (ET), miután a szervezet jelentésében azt írta, hogy Bukarestnek javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmén. A román külügyminisztérium ezt nem hagyta szó nélkül, és válaszoltak az Európa Tanácsnak. A dokumentum szokatlanul éles hangvételű, vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzítja. A román külügy mélységesen elégedetlen azzal, hogy Székelyföld létének román hatóságok általi tagadását a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogainak csorbításaként értelmezték a jelentés készítői. Bukarest szerint az "úgynevezett Székelyföld", vagyis a Hargita, Kovászna és Maros tömbmagyar vidékeit magába foglaló "mesterséges, képzeletbeli" régió soha nem volt önálló történelmi vagy közigazgatási régiója az országnak.