Hétfőn Orbán Viktor első hivatalos útja Varsóba vezetett. A magyar kormányfő ott és akkor elmondta: a múlt mellett a közös jövő is összeköti a magyar és a lengyel népet. Nemcsak a kipróbált, ezeréves barátság kapcsolja össze őket, hanem a közös elgondolás is a jövőről.

Orbán után most Szijjártó is elutazott Varsóba, ahol lengyel kollégájával egyeztetett az európai kérdésekről. A tárgyalás utáni sajtótájékoztatón a magyar diplomácia vezetője elmondta: a magyar kormány kinevezését egy nappal megelőző látogatással a lengyel-magyar kapcsolatok súlyát akarta aláhúzni. Jacek Czaputowiczcsal két olyan ország képviselőiként találkozhattak, amely "véd- és dacszövetségben van". Ebben az összefüggésben utalt Szijjártó a mindkét országot ért, jogtalan brüsszeli bírálatokra is.

Mindkét ország képviselői erős Európát akarnak – folytatta a magyar tárcavezető:

Éppen ezért az erős Lengyelországra és erős Magyarországra épülő Közép-Európa igenis Európa érdeke – fűzte hozzá.

Czaputowicz szerint hasonló Európa-víziója van a V4-eknek, versenyképes, nem protekcionista, a nemzeti parlamentekben gyökerező legitimációval rendelkező, demokratikus EU-t akarnak.

A lengyel külügyminiszter hasonlónak nevezte a lengyel és a magyar álláspontot az EU fő kérdéseiben, köztük a 2020 utáni uniós keretköltségvetésre vonatkozóan. A két ország törekedni fog a kohéziós alap és a közös agrárpolitika folytatására,

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter újságírói kérdésre közölte: Magyarország kész megvétózni a 2021-2027-es uniós költségvetést, ha a források kifizetését jogállamiság normák betartásához kötik. Leszögezte: míg a kohéziós források odaítélése minden hétéves költségvetési keret készítésekor a viták fókuszában állt, újdonságnak számít, hogy

Magyarország ebben kísérletet lát "egy politikai zsarolási potenciál kiépítésére", s "nagyon európaiatlan", az európai értékekkel ellentétes kezdeményezésnek tartja ezt. Szijjártó szerint az európai jogszabályok világosan beszélnek az uniós források lehívásának módjáról.

– fogalmazott Szijjártó Péter. Aláhúzta: e források az uniós alapszerződések révén járnak. Felidézte: EU-csatlakozásakor Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon a nyugati vállalatok "óriási profitokra tettek szert", Magyarország esetében

Czaputowicz hozzáfűzte: az uniós költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ha ennek kapcsán akadnának "igazságtalan, átláthatatlan vagy az alapszerződésekkel ellentétes szabályok" – mint amilyen szerinte a jogállamiságra vonatkozó –, alig várható, hogy az ilyen költségvetés az összes tagállam jóváhagyását elnyeri.

Az uniós bővítés kapcsán Szijjártó elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani. Elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, és szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet, ezzel a többi nyugat-balkáni ország csatlakozási folyamata is lendületet kaphatna.

A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is. "Ha nem lesz jelen abban a térségben az EU, jöhetnek más szereplők is, akik nem mindig az európai biztonságot részesítik előnyben" – jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, "akkor is, ha távoli".  Leszögezte: