Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Most kezdjük csak látni, mekkora migránshullám indulhat el Európába

Sümeghi Lóránt

2018.05.17. 14:50

Egyre csak duzzad azon migránstömeg mérete, amely az afrikai kontinens szubszaharai térségébõl indulva Észak-Afrikán, így a Magreb-országokon keresztül akar Európába jutni. Eközben a közép-ázsiai térségben is egyre csak növekszik azoknak a száma, akik a nyugati világba vágynak.

Három évvel a – főként a közel-keletről induló – 2015-ös migrációs krízis kibontakozása után több okból kifolyólag úgy tűnik, bevándorlás tekintetében az európai helyzet bár csekély eredményességgel, de elkezdett a normalizálódás útjára lépni.

Egyrészt a szinte zsinórban bekövetkező iszlamista indíttatású terrortámadások, az Európa-szerte kiépülő no-go zónák és párhuzamos társadalmak arra késztették még a legvadabb migránspárti politikusokat is, hogy legalább gondolják újra a terveiket. Másrészt pedig az EU-török paktum és az olaszok megállapodása a líbiai parti őrséggel is enyhített az – amúgy jelenleg is zajló – bevándorlás mértékén.

Ám az előrejelzések szerint komoly tömeg kezd felgyülemleni Észak-Afrika területén; többnyire olyan emberek, akik a szubszaharai térségből érkeztek kifejezetten azért, hogy Európába jussanak. 

A Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatóintézet éppen ez ügyben foglalkozott az ún. Magreb-országok (Marokkó, Algéria, Tunézia és Líbia) helyzetével, természetesen migrációs szempontból. Az írásban többek között megállapítják, hogy

az elmúlt évtizedekben több millió migrációs hátterű személy érkezett illegálisan a négy országba, akiknek a többsége Európába szeretne eljutni.

A CSIS munkatársai rögzítik, hogy bár a legtöbben Líbiából próbáltak átjutni Európába, 2017-től azonban a marokkói, algériai és tunéziai migrációs útvonal is egyre frekventáltabbá vált az öreg kontinens felé igyekvők körében. A kutatóintézet szerint több trend is arra utal, hogy a szubszaharai térség lehet a következő évek legfőbb migránskibocsátó régiója.

Ezt igazolja a küszöbön álló demográfiai robbanás a kontinensen, ugyanis 2050-re megduplázódhat a népesség, meghaladva így a 2,5 milliárd főt. Ez pedig nyilvánvaló nyomást helyez majd az érintett országok kormányaira, főként az álláslehetőségek, az infrastruktúra és az alapvető szolgáltatások biztosítása tekintetében.

Másrészt, a szubszaharai Afrika népessége rendkívül fiatal, ugyanis legalább 60 százalékuk 25 év alatti. Mi több, a mobil- és egyéb kommunikációs szolgáltatások erősödésével e rétegek minden korábbinál könnyebben indulhatnak el Európa felé.

Harmadrészt kiemelik a kontinens rendkívüli kihívásait – úgy mint a különböző konfliktusok, az erőforrások szűkössége, illetve a környezeti feltételek drámai romlása –, amelyek a migráció ügyében bizonytalanokat is inkább arra készteti, induljanak útnak, méghozzá mihamarabb.

Mindeközben Közép-Ázsia is komoly fenyegetést jelent

Érdemes leszögezni, bár a közel-keleti migráció úgy tűnik – ha még csak minimálisan is, de –, csökkenőben van, a közép-ázsiai régióban ezzel pontosan ellenkező tendenciák kezdenek kirajzolódni. A Migrációkutató Intézet "Törökország és az afgánok: nagy számban érkeznek közép-ázsiai migránsok az országba" címmel megjelent korábbi elemzésében azt írja, a pakisztáni és az iráni afgánok összesen mintegy ötmilliós tömegének jogi helyzete rendezetlen. Török források szerint a perzsa államból másfél millió ember indulhat útnak rövid időn belül.

Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az új életet és biztonságot ígérő embercsempész-hálózatok sok embert elérnek, másrészt ezen csoportok többségének semmi veszítenivalója nincsen. Utóbbit azok az emberek is megerősítették, akiket a török hatóságok charterjáratokkal toloncoltak vissza Afganisztánba Erzurumból.

Megfontolandó, hogy a szóban forgó – többnyire – fiatal férfiak, ha kell, újra és újra nekivágnak a több mint 20 napig tartó gyalogútnak Törökország irányába.

Az iráni hatóságok pedig semmilyen módon nem akadályozzák meg, hogy ez az embertömeg átlépje a török határt. Jelenleg összesen mintegy 160 ezer afganisztáni menekült él a kis-ázsiai országban, de csak az elmúlt három hónapban több mint 20 ezren érkeztek a hivatalos statisztikák szerint. Ráadásul a valóságban ez a szám minden bizonnyal nagyobb, hiszen a határszakaszon történelmi múltra visszatekintő csempészhálózat működik.

Mi több, annak ellenére, hogy Kelet-Törökországban az iráni határ bizonyos szakaszain falat és kerítést építenek, a beáramlás folytatódni fog. A szóban forgó embertömegre ráadásul

nem érvényes az Európai Unió és Törökország között 2016 tavaszán létrejött megállapodás,

vagyis az Európa irányába igyekvőket a török hatóságok sem blokkolják akkora intenzitással.

Részben ennek eredménye az, hogy az utóbbi hónapokban ismét megugrott a görög szigeteket elérők száma. Mivel a kontinens szomszédságában lévő háborús zónák körüli politikai rendezés még várat magára, továbbra is sokan lesznek, akik útnak akarnak majd indulni. 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére