Orbán Viktor miniszterelnök délelőtt a Honvéd Vezérkar főnöke tisztség átadás-átvételi ünnepségén mondott beszédet, melyben a következőkre hívta fel a figyelmet:

• a most kezdődő kormányzati ciklus kiemelt feladata a nemzetbiztonság megerősítése lesz, hiszen ma ott tartunk, hogy a biztonság korunk legértékesebb valutája;
• ezt erősíti az a tény is, hogy szomszédaink folyamatosan és lendületesen fegyverkeznek, ezért az elkövetkezendő években mi is több mint a duplájára fogjuk emelni a magyar honvédség költségvetését.
• az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az országát, nem is érdemli meg azt, így Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül,
• a múltban is megtanulhattuk, hogy a tőlünk távolabb zajló események is pár hét alatt ideérhetnek a határunkra. Most is bevándorlók milliói várják, hogy útra kelhessenek.

A miniszterelnök ezt követően az Európai Néppárt csúcstalálkozóján vett részt, majd este az Európai Unió állam- és kormányfőinek munkavacsoráján.

Ásotthalom polgármestere, a Jobbikból igazságtalanul kiszorított volt alelnök, Toroczkai László ismét nekiment a még mindig Vona Gábor uralma alatt álló pártnak. Egy ma adott interjúban többek között elmondta:

• nem rejtem véka alá, hogy súlyos döntések vannak készülőben. [...] Könnyen megeshet, hogy egy új és önálló mozgalmat alakítunk, hiszen a tagság többségének határozott igénye van erre,
• Sneider Tamás megválasztott elnök személyében Vonáék olyan embert akartak, aki alázatos ugyan, csak éppen feléjük, nem pedig a haza és a nemzet irányában.
• Vona a jelek szerint képtelen elereszteni a hatalom gyűrűjét,
• az a legnagyobb félelmem – és e tekintetben nem bánkódom, hogy nem vagyok már benne az elnökségben –, hogy azokká válunk, akik ellen húsz évvel ezelőtt elkezdtük a küzdelmet.

Ráadásul kiderült, az önmagára folyton-folyvást a "legerősebb ellenzéki pártként" hivatkozó Jobbik akkorát néppártosodott Vona Gábor és Simicska Lajos áldásos tevékenységének köszönhetően, hogy már jelölteket is képtelenek állítani a budapesti időközi választásokon. 

Névtelenséget kérő diplomáciai források szerint Magyarország hevesen tiltakozott a dublini rendelet reformjára tett javaslat ellen, amely lényegében a Brüsszel és Berlin által erőltetett kényszerbetelepítés mechanizmusának ágyaz meg. 

Sajnos hozzá kell tenni, amennyiben az EU-elnökségnek nem sikerül egyhangúságot elérni, akkor minősített többségi döntéshozatallal fogadhatják el az új szabályokat, amelyek a kényszerbetelepítések elindításával tovább fokozhatják a megosztottságot és a feszültséget az EU keleti és nyugati tagjai között.