Ajánlatunk az EP nõjogi bizottságának: Németország
2018.05.16. 08:44
Bár Magyarországot bírálja a nőjogi bizottság, de minden jel szerint inkább Németországban van a nőknek igazán kétségbeejtő helyzete.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi nők helyzete kapcsán az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM).
A dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. Aláhúzták: "a magyar parlamenti képviselőknek csupán mintegy 10 százaléka volt eddig nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban, az Orbán-kormányban pedig eddig nem volt női miniszter".
Hogy a jelentés miért nélkülöz minden alapot, azt részletesen kifejtettük korábbi cikkünkben, ám mégis adja magát a kérdés: ha annyira szörnyű a magyar állapot, akkor Sargentininek valamihez csak kellett mérnie a magyar nők helyzetét, nemde?
Vegyük csak például a legfrissebb esetet, amelyről a Híradó számolt be: egy állapotos nőre (!) támadt rá késsel egy bevándorló a Hessen tartománybeli Bischofsheim városban. A támadás ráadásul fényes nappal, a nyílt utcán történt. A férfi megszúrta a nőt, majd elmenekült, a hatóságokat a szemtanúk értesítették. A rendőrség tájékoztatása szerint a 38 éves kismamát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
A gyanúsítottat később elfogták, a kést is megtalálták nála. Egyelőre nem tudni, miért támadta meg áldozatát. A férfi származásáról a rendőrségi jelentésben már nem tettek említést. Sajtóértesülések szerint azonban egy afgán menedékkérőről van szó.
Ezt tökéletesen jelzi például egy, az év elején készült felmérés is, amely alapján a német nők 58 százaléka szerint országuk nem biztonságos számukra. A felmérés által megkérdezettek azt is mondták: biztonsági okokból rendszeresen elkerülnek bizonyos területeket lakóhelyük környékén, a válaszadók 16 százaléka pedig egy lépést sem tesz valamilyen önvédelmi eszköz nélkül.
Ha nagy számban jönnek szembe velem (a migránsok) az utcán, olyankor átmegyek a túloldalra. Szeretném biztonságban érezni magam, hiszen én a születésem óta Németországban élek, ez az én otthonom, nem pedig az övék”
– nyilatkozta az egyik nő.
Hogy a helyzet mennyire súlyos, azt tökéletesen jelzi, hogy a felmérés után nem sokkal napvilágot látott egy statisztika, melyet az AfD-nek köszönhetően hozott nyilvánosságra az illetékes minisztérium: 2013-ban 249 923 kézifegyvert tartottak maguknál legálisan a német állampolgárok. 2017-ben ez a szám 557 560 volt. A drasztikus emelkedés 2015-ről 2016-ra ment végbe, 200 ezerrel nőtt meg a legálisan tartott fegyverek száma ekkor az országban. Talán nem véletlenül, hiszen 2015-ben történt a hírhedt tömeges erőszak Köln városában.