Az interjúban a házelnök elmondta, biztos abban, hogy vannak, akiket meglepett, hogy Orbán Viktor a kormányfői eskütételt követő parlamenti beszédében 2030-ig terjedő időszakra vázolta elképzeléseit.

— fogalmazott Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke Orbán Viktorhoz fűződő több évtizedes kapcsolata és tapasztalata alapján nem vár markáns változást a kormányzati stílusban, a miniszterelnöki szerepfelfogásban.

– mondta, és hozzátette:

A két lezárt parlamenti ciklust összevetve Kövér László elégedett azzal a fejlődéssel, amit a kormány mutatott a parlamenthez, a képviselőkhöz fűződő viszonyában. Elemzése szerint az első négy év törvényalkotási kényszere lazult a második négy évben. Reméli, hogy a most kezdődő ciklusban a kormány még inkább konzultatív, még inkább érdemi munkakapcsolatba kerül azokkal a frakciókkal, amelyek a hátországát biztosítják.

— vélekedett a házelnök.

Kövér László főleg az államtitkároktól vár gyakori konzultációt, mint fogalmazott, reményei szerint így nem fordul elő a jövőben, hogy hiba csúszik egy, a parlament elé kerülő javaslatba, vagy esetleg az apparátusban érvényesülő lobbitevékenység eredményeként olyan megfogalmazások kerülnek egy elfogadott törvénybe, amelyet aztán korrigálni kell.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni olyan témát, amelyben az ellenzék és a kormányoldal konszenzust tud kialakítani, azt válaszolta, mást sem tesz 28 éve, csak ezt elképzeli.

— mondta, majd kiemelte, hogy az elmúlt 28 év legsúlyosabb válságainak egyikében, a migránskrízisben sem sikerült egyetértést kialakítani, még a Jobbikkal sem, amely "fél téglával a mellét döngetve magát a legnemzetibb erőnek titulálta", akkor nem biztos, hogy reális erről beszélni.

A házelnök szerint egyes kérdésekben egyszerűen kötelessége lenne az ellenzéknek és a kormánynak, hogy konszenzusra jusson, ilyen szerinte az ország szuverenitása.

— szögezte le.

Kövér szerint a demográfiai helyzet kezelése ma a legsúlyosabb kérdés, amelyben nem lehet csak politikai eszközökkel eredményt elérni.

— mondta.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kormányzat rendelkezésére álló eszközök csak a családok anyagi helyzetének javulását célozhatják. Kiemelte, hogy Európában a GDP-hez mérten Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra, azonban leszögezte, hogy lelki, szellemi változás nélkül nem lehet a demográfiai kérdést megoldani.

— tette hozzá.

Hazugságnak nevezte, hogy Magyarországról menekülniük kell a fiataloknak. Úgy vélte, hogy miközben a szabad mozgás és munkavállalás lehetősége által is kiváltott elvándorlás mint probléma valóban létezik, és ez a népesedési folyamatokra is kihathat, azon közben az is igaz, hogy hazánk az egyik legkevésbé érintett az elvándorlásban a volt szocialista országok közül, ráadásul a tendencia megfordulni látszik.

Kövér László várakozásai szerint a demográfiai mutatókban érzékelhető tartós pozitív változást 15-20 év múlva lehet elérni, és ahol Európában sikereket értek el ebben, ott kutatások igazolták, hogy nem is annyira a családok anyagi támogatása játszott nagy szerepet, mint inkább a politika kiszámíthatósága.

Az interjúban szóba került a társadalom megosztottsága. Kövér szerint az ország kettéosztottságának fenntartása a választások után is célja a kormánypártokkal szemben álló hazai és nemzetközi erőknek.

— húzta alá, majd hozzátette, hogy szerinte a kormánnyal nem szimpatizáló emberek többsége is érzékeli, hogy nincsen alternatíva:

Ezért az ellenzéknek azt tanácsolta a házelnök, hogy ne csak sportszerűtlen belemenésekkel akarjon meccset nyerni.

— fogalmazott.

Szerinte nem a kormányzatnak kell a megosztottság felszámolása érdekében gesztusokat tennie. Mint fogalmazott, a kormánypártok, illetve a kabinet akkor teszi a legtöbbet, ha nem hagyja magát provokálni, ha higgadtságát megőrzi és világosan próbál azokról az értékekről beszélni, amelyek jelenleg csak a kormányoldal sajátjai. Ha folytatja azt az építkezést, amely az ismételt választási sikert is meghozta.

— jelentette ki.

Kérdésre válaszolva az Országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy még az év vége előtt elkészül az Országgyűlés új irodaháza a Kossuth téren és a házelnöki rezidencia a Parlament mellett, a Balassi Bálint utcában. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy életvitelszerűen nem kíván az agglomerációban lévő családi otthonából oda költözni, legfeljebb reprezentációs célokra használja majd.

Elmondta azt is, hogy az év végéig a Miniszterelnökség is kiköltözik a Parlamentből, és ezzel az épület — negyvenkét év kommunizmus, és az Országházat terhelő örökségének huszonnyolc éve után — egyre inkább visszanyeri a Steindl Imre által megálmodott funkcióját.