Az Oppio-domb két másik magaslattal együtt alkotja Esquilinust, a legnagyobbat és legmagasabbat a hét domb közül, amelyekre az ókori Róma épült. A jelenlegi Róma városának egy lakatlan részén levő Oppio-domb a régészek szerint olyan felbecsülhetetlenül gazdag leleteket rejt, amelyek alapján méltán hívható a terület a második Pompejinek.

Rómában "egy második Pompejit" rejt magában a föld mélye, de a városnak nincs pénze a feltárására – erről beszélt az olasz főváros műemlékvédelmi főfelügyelője a közgyűlés kulturális és környezetvédelmi bizottságának együttes ülésén.

Az Olaszországban szenzációt keltő bejelentést hétfőn, egy játszótérépítési indítvány vitája közben tette Eleonora Ronchetti.

Az Oppio-domb két másik magaslattal együtt alkotja Esquilinust, a legnagyobbat és legmagasabbat a hét domb közül, amelyekre az ókori Róma épült. Titus római császár (39-81) a Colosseummal szemben, az Oppio-domb délnyugati térségben építtetett fürdőket az amfiteátrum látogatói számára, s meglehet, hogy az i. sz. 80-ban átadott létesítmények végighúzódnak a domb alatt – emlékeztetett a műemlékvédelmi főfelügyelő.

A jelenleg park és sportpályák által fedett terület alatt egy egész Titus-korabeli városnegyedet lehetne feltárni, az ásatásokra azonban nincs pénz – mondta Ronchetti, aki szerint csak a régészeti lelőhely kiterjedését felmérő ásatás több millió euróba kerülne.

A régészeti leletek feltételezett nagy mennyisége alapján egy második Pompejiről lehet beszélni – tette hozzá.

Az illetékes emlékeztetett arra, hogy az Oppio-dombon folyó ásatásokat 1998-99-ben közbiztonsági okokból leállították, a felásott területet visszatemették. Akkoriban Öcalan kurd gerillavezér Rómában kért menedéket, és hívei az ásatások környékén táboroztak.