Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével – olvasható a BBC hírportálján.

A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték. A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer külső bolygói. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban publikálták.

Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda kutatásai ellenére sem volt biztos, miből áll össze az Uránusz légköre. A tudósok régóta próbálják kideríteni, hogy hidrogén-szulfid (H2S) vagy ammónia (NH3) dominál-e a jégóriás felhőtakarójában, eddig azonban nem sikerült határozott bizonyítékot találni egyik feltételezésre sem.

A hawaii Mauna Kea hegycsúcson üzemelő nyolcméteres Északi Gemini-teleszkóp közeli infravörös tartományban működő spektroszkópjával (NIFS) végeztek méréseket. Az eszköz az Uránusz infravörös fényét alkotóelemeire bontotta, aminek révén a kutatók megismerhették a bolygó légkörének alkotórészeit.

Az Uránusszal ellentétben a Jupiternek és a Szaturnusznak a felső légkörben lévő felhői ammóniajégből állnak. A kutatók szerint ezek a légköri összetételbeli különbségek új fényt vetnek a bolygók kialakulására és történetére. Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem kutatója szerint ezek a különbségek valószínűleg ezeknek a világoknak már a korai életszakaszában alakultak ki. Mint kifejtette, ezeknek a bolygóknak az atmoszférájában lévő különböző gázok egyensúlyát feltehetően azok a körülmények alakították, amelyek a korai Naprendszerben a planéták kialakulásakor uralkodtak.

Fletcher szerint, ha egy felhő kondenzálódás révén formálódik, a felhőképző gázt mélyen a belsejében zárja el, elrejtve egy olyan szint alá, ahol a teleszkópok már nem képesek észlelni. "Csak egy nagyon kis mennyiség marad a felhők felett páraként... és ezért akkora kihívás észlelni ammónia és hidrogén-szulfid jeleit az Uránusz felhőtakarója felett" – mondta. "A Gemini kiváló adottságai azonban biztosították az áttörést" – tette hozzá.

Glenn Orton, a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumának (JPL) munkatársa szerint erős volt a gyanújuk, hogy hidrogén-szulfid van az Uránusz légkörében, eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk a megfelelő eszköz hiányában.

Patrick Irwin, az Oxford Egyetem munkatársa szerint "ha egy szerencsétlen embernek valaha át kellene haladnia az Uránusz felhőin, nagyon kellemetlen és bűzös körülményekkel találkozna. De a többnyire hidrogén, hélium és metán alkotta mínusz 200 Celsius-fokos légkör már jóval azelőtt megtenné hatását, hogy az ember megérezné a szagot".

(MTI)