Gaudi-Nagy a közösségi médiában fejtette ki, hogy lényegét tekintve miért ér fel a hatályon kívül helyezés a Budaházy–Hunnia-ügyben egy felmentéssel. Mint írja, "négy súlyos törvénytelenségi ok miatt is hatályon kívül helyezte a 2009 óta a gyurcsányi boszorkánykonyhában kifőzött, koholt bizonyítékok alapján meghurcolás alatt álló, sokéves előzetes letartóztatást, házi őrizetet és lakhelyelhagyási tilalmat elszenvedett Budaházy Györgyöt és társait terrorcselekmény és más bűncselekmény miatt összesen 125 év fegyházra ítélő, 2016. augusztus 30-án született elsőfokú ítéletet." 

A közérthetőség érdekében Gaudi-Nagy pontokra szedve magyarázza, hogyan sikerült elérni, hogy "a bíróság megszüntetett minden kényszerintézkedést a hazafiak ellen, így ők végre szabadon mozoghatnak hazánkban, a Kárpát-medencében, hogy együtt védhessük meg hazánkat a külföldi és belföldi Soros-zsoldosok ellen". Hangsúlyozza,

Lássuk tehát akkor – Gaudi-Nagy által pontokra szedve –, hogy a dr. Lassó Gábor bíró által ismertetett másodfokú határozat, miként szedte ízekre és semmisítette meg az elsőfokú ítéletet:

• A nyilvánosság törvénytelen kizárása a vád terhelő koronatanújának kihallgatásakor. 
• Az indokolási kötelezettség súlyos és többszörös megsértése (például a szóbeli indokoláshoz képest teljesen más indokok szerepeltek az írásbeli ítéletben, amelyet övező hivatali bűncselekmények miatt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentése miatt jelenleg is nyomozás zajlik, a védelem által csatolt bizonyítékok és indítványozott bizonyítási indítványok figyelmen kívül hagyása).
• A tényállás hiányos felderítése (például adós maradt az első fok azzal, hogy Budaházy miként "bujtotta fel" társait különböző erőszakos és rongálási cselekményekre).
• A védelemhez való jog súlyosan sérült (például több esetben közel 3 év késedelemmel kapta meg a védelem a tárgyalási jegyzőkönyveket, amely miatt nem volt lehetőségük a védekezési jogukat gyakorolni, a bíró kiemelte, hogy ilyen ok még nem merül fel előttük soha).

A nemzeti jogvédő szerint "az új eljárásban a teljes bizonyítás megismétlésére nincs szükség, de a vád terhelő koronatanúját újra meg kell hallgatni, és részletes tényállást kell megállapítani és értékelni kell a tárgyalási szakban beszerzett bizonyítékokat is, illetve el kell bírálni a védelem bizonyítási indítványait." Ennek része lenne a terhelő hangfelvétel hitelességét cáfoló hangszakértői vélemény is.

– vélekedik Gaudi-Nagy.

Ismeretes, a vád szerint a Budaházy György által létrehozott „Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet” 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori, szocialista-szabad demokrata kormány politikáját és „félelmet kelteni” a lakosság egyes csoportjaiban.  A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki több évet töltött előzetes letartóztatásban.

A 17 vádlott közül 15-öt terrorcselekmény miatt 5-13 év letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Az ügy elhúzódása, a szakmaiatlan és elfogult döntések közepette az egyik legérdekesebb fejlemény az volt, amikor Kenéz Andrea, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki a Budaházy-ügy vádlottjait összesen 125 év (!) fegyházra ítélte, tavaly februárban nyújtotta be lemondását, mivel megviselték a bírálatok, amelyeket a sokak által botrányosnak és példátlanul szigorúnak tartott ítélet miatt kapott.