A vámvita fellángolásával párhuzamosan az Egyesült Államok és Kína tárgyalásokat kezdett a múlt héten a kulisszák mögött, ami enyhítette a befektetők azon félelmét, hogy teljes körű kereskedelmi háború robban ki a világ két legnagyobb gazdasága között.

Amerikai lapértesülések szerint amerikai részről Steven Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő egyeztet a kínai gazdaság felügyeletét ellátó Liu Ho miniszterelnök-helyettessel a kínai piacok megnyitásának problémaköréről.

Az amerikai küldöttség a múlt héten levélben vázolta fel az amerikai követeléseket, melyben az áll: Kína csökkentse az Egyesült Államokból importált autók 25 százalékos vámtarifáját, vásároljon több amerikai gyártmányú félvezetőt és biztosítson nagyobb hozzáférést a kínai pénzügyi szektorban az amerikai cégeknek.

Steven Mnuchin a hétvégén telefonon egyeztetett Liu Hóval, akit március 19-én neveztek ki miniszterelnök-helyettesnek. Sajtóinformációk szerint a felek abban állapodtak meg, hogy megtalálják a kétoldalú kereskedelemben keletkezett deficitet, és Kína és az USA számára is elfogadható módon fogják ezt majd csökkenteni.

Bár a kínai állami média élesen kritizálta az elmúlt időszak amerikai lépéseit, a kommunista ország vezetői jóval visszafogottabban nyilatkoztak.

Li Ko-csiang kínai kormányfő egy pekingi konferencián hétfőn arról beszélt, hogy Kínának és az Egyesült Államoknak pragmatikus és racionális hozzáállást kell tanúsítani, a kereskedelem bővítésének révén elő kell mozdítani az egyensúlyt, tárgyalniuk kell a nézeteltérések és súrlódások megoldására. A globális vállalatok vezetőinek részvételével tartott tanácskozáson Li megismételte azt az ígéretet, hogy könnyítik az amerikai cégeknek a kínai piacokra való bejutást, egyenlően fogják kezelni a hazai és a külföldi cégeket, nem kényszerítik technológiai transzferre a külföldieket, és erősítik a szellemi tulajdonjogok védelmét.

A Financial Times című brit napilap úgy tudja, Kína felajánlotta, hogy több félvezetőt vásárolnak az Egyesült Államokban, csökkentve a dél-koreai és tajvani importot. Tavaly Kína 2,6 milliárd dollár értékben importált csipeket az Egyesült Államokból.

Kínai tisztviselők rohamtempóban dolgoznak azon is, hogy június vége helyett már májusban véglegesítsék annak a törvénytervezetnek a szövegét, amely lehetővé teszi külföldi pénzügyi csoportoknak, hogy többségi tulajdont szerezzenek kínai értékpapír-kereskedő vállalatokban.

Donald Trump amerikai elnök múlt héten csütörtökön írta alá azt a memorandumot, amelynek alapján vámot vetnek ki kínai importárukra, a szellemi tulajdonjogok megsértésére és technológiai transzferek kikényszerítésére hivatkozva. Pénteken pedig hatályba léptek az acél- és alumíniumtermékek amerikai importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatok. Válaszul Kína bejelentette, hogy 3 milliárd dollárnyi amerikai importtermékre tervez vámot kivetni.