1848-nak voltak zsidó hõsei is, rájuk is emlékeztek a mai napon
2018.03.15. 18:50
A zsidó közösség és a magyar nemzet szabadságáért küzdő '48-as zsidó hősöknek köszönhető, hogy a közösség tagjai ma ünnepelhetnek, hogy egy szabad hazában, megkülönböztetés nélkül élhetnek és nevelhetik fel gyermekeiket"
– mondta a megemlékezésen Frölich Róbert országos főrabbi, aki kiemelte, hogy ők "küzdöttek helyettünk is", és az ő álmaik a mi életünkben és gyermekeink életében válnak valóra.
A vallási vezeti kitért arra, hogy a Kossuth Lajos csapataihoz csatlakozó zsidók nemcsak a magyar nemzet szabadságát, hanem a magyarországi zsidók teljes egyenjogúságát és vallásszabadságát is remélték a forradalom győzelmétől.
Volt ennél mélyebb oka is annak, hogy csatlakoztak a forradalomhoz: a bibliai parancs, amely azt mondja, "keressétek annak a városnak a békéjét, ahova száműzettetek, és imádkozzatok érette az Istenhez, mert ha annak békéje van, csak akkor van nektek békétek".
– fogalmazott Frölich, aki szerint a zsidók békét akartak a nemzetnek és önmaguknak, és ha ezt a békét nem lehetett máshogy elérni, csak fegyverrel, akkor fegyvert ragadtak.
A szabadságharc leverése után a magyarokkal együtt fizették meg a rövid ideig tartó szabadság árát. Sőt, a megkülönböztetés jeleként Haynau a zsidó közösségre külön hadisarcot vetett ki"
– emlékeztetett Ács, aki szólt arról is, hogy a zsidóság forradalomban betöltött szerepe hozzájárult ahhoz, hogy az 1867-es kiegyezés után egyenjogúságot kapott a közösség, az 1895. évi 42. törvény pedig az izraelita vallás egyenjogúságát is megadta.
E törvények alapozták meg a magyar zsidóság aranykorát, amely az első világháború végéig tartott"
– mondta.
Az eseményen részt vett Totha Péter Joel tábori főrabbi is, aki szerint a forradalom a magyar honvédség születésének dátuma is, létrehozása abból a felismerésből fakadt, hogy a közös szabadságot közösen kell megvédeni, és ez minden polgár feladata és kötelessége.